Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
A SZOKÁS HATALMA (Érszegi Géza)
176 1268 68 ve. Innen azután felmegy keletre, átmegy egy közönségesen Sárnak nevezett vízen a Nona malom mellett a lenti részen, és a Sárvíz mindkét oldalán vannak határjelek; azután különféle jól látható határjelekkel Budunakerekihez tart, és Budunakereki jobb felől marad. Azután tovább halad, és különböző jól látható határjelzésekkel megy, amíg Nádas-szeg láthatóvá válik, és ott határszomszédja Dénes, innen pedig kelet felé tart Kisegérd 18 mellett emelt határjelekkel. Majd előre haladván jobbra felhág egy kis dombocskára, ott van két nagy tölgyfa, és közöttük földből vannak határjelek, amelyek elválasztják és elkülönítik a Vasvári földet Izsép ispántól és Farkas fia Andrástól: mindezeken átmenvén ismét kelet felé tart Körösszegig, tudniillik arra az útra, amelyik Terebesre megy, és ott egyesülnek az említett határok Sólymos földhöz, amelyik egyébként is a báné. Szentmárton földnek pedig ezek a határai: az első határ keletről indul Kak földről, amelyik Thebe fiához tartozik, és megtartja a határt Buch föld birtokától, amely most Németi birtokhoz tartozik, s amelynek földből van a határjele a Sár felől, átmegy a Sárvízen, és a déli jobb oldalon felfelé tart, a Sárvíz mellett elér egy folyóhoz, amelyet közönségesen Sártőnek neveznek, s ott van egy földből való határjel. Azután egy hegynek tart, és az Etynnek nevezett erdőhöz közelít, majd átmegy a mondott Etyn végétől jobbra. Innen a síkságon át húzódik, és elér egy földből emelt határjelig. Innen Hasafőhöz keletre megy, ahol két határjel van, az egyik földből, a másik fából: azután elindul és bemegy az erdőbe, amit közönségesen Ligetnek hívnak, a Németi út mellett, és tölgyfákhoz érkezik, amelyek ugyanezen út mellett vannak. Azután ahhoz a helyhez tart, amelyet közönségesen Mogyorósnak neveznek, és egy kisebb rész a Mogyorósból a Buch birtok földjénél marad, s egyenesen Kerekberekhez megy, majd Sukrekettyéhez tart és innen Füzespatak felé hajlik, ezek újból az erdőben folytatódva a fentebb mondott Sólymos földjénél egyesülnek. Továbbá a Kak föld első határa egy erdőnél indul, amelyik a Gholupnak nevezett folyó előtt van, s ez a mondott Kak föld a Borsóvá 19 vár jobbágyaié volt, mégis ez a föld Szabolcs megyében van. Innen továbbhalad, és elér a Kéthelyköznek nevezett helyhez, ahol két földből való határjel van; azután továbbfolytatódik és elér egy fűzfához, amely alatt van a földből való határjel. Innen is továbbhaladva elér egy tölgyfához, és ez alatt a fa alatt van a földhatárjel, ezután felmegy egy bércre s ott fent két földből való határjel van. Később azután a déli részek felé húzódik és egy kis víz túlsó oldalára ér: ezután újból felhág egy bércre, és fent a bércen van három földből való határjel, amelyek elkülönítik és szétválasztják Kak földet az Urkund fia Miklós Henenek nevezett földjétől. A továbbiakban egy hegyhez ér, amit közönségesen Kéklőnek neveznek, és e mellett a hegy mellett két földből való határjellel megy el, és Bagdanfertőhöz ér, és Fertő előtt van egy földből való határjel. Innen felfelé megy a keleti részek felé, tudniillik a fő határjelhez, amely ezt a földet Miklós fia Pál földjétől elválasztja; elhaladván Pál földje mellett az északi részek felé megy, és egy nagy tölgyfához ér, ez alatt van két fő határjel, és átszelvén egy kicsit a síkságot a Devecser nevű földhöz csatlakozik és ott végződik.
