Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

ÚJ IDŐK – ÚJ INTÉZMÉNYEK (Érszegi Géza)

Lajos megerősítette az Aranybulla cikkelyeit. Az „Aranybulla" aranypecsétjéről kapta a nevét: ismert, milyen volt az aranypecsét, mivel két példányban is megmaradt II. András király ekkor használatos aranypecsétje. A pápai udvarba küldött példány feltehetően azért nem került iktatókönyvi bejegyzésre, mivel a pápa nem erősítette meg a király és az előkelők kompromisszumát. Az Aranybulla rendelkezéseit II. András 1231-ben megújította egyetlen cikkely kivételével: az ellenállási záradékot felváltotta az egyházból való kiközösítés büntetése. Az 1231-i megújítás szövegét viszont csak a Vatikáni Titkos Levéltár őrizte meg a számunkra. — Az 1318 körül készült hiteles másolatot hártyára írták, négy hártyacsíkra függesztett ovális pecséttel erősítették meg, közülük azonban az egyik pecsét hiányzik. Ezt a példányt a Prímási Levéltárban, Esztergomban őrzik. Forrás: Érszegi Géza: Az Aranybulla. Bp., 1990. 1 I. (Szent) István király (1000-1038). 2 Augusztus 20. 3 Székesfehérvár (Fejér m.). 4 Serviens, szolga, itt: csak a királynak szolgáló szabad, akik 135l-re a jogilag egységes nemességbe integrálódnak. 5 A szabadok dénárja a királynak beszedett egyenes adó. 6 Descensus, szállás-adó: a király és kíséretének, illetve az ország főtisztviselőinek joga, hogy bárhol szállást és élelmet kapjanak. A 13. században egyre többen rendelkeztek a szállásadás kötelezettsége alóli felmentéssel. 7 A római jogban a köteles rész a vagyon negyedét jelentette, azaz az örökhagyó legalább a vagyona negyedét köteles volt közvetlen rokonaira hagyni; a rendelkezés szerint ilyen köteles rész illette meg a leányokat. A római jog a kánonjogon keresztül fejtette ki a hatását. 8 Hagyomány Magyarországon, hogy az örökölt vagyon felett a király engedélyével lehet (vég)rendelkezni. 9 Decima, dézsma, tized: a termés egytizedét jelentő, ókori eredetű adó az egyház számára, amiből a püspök, illetve a plébános részesedett elsősorban; bizonyos monostorok azonban maguk is szedhettek tizedet, illetve tizedmentességet élvezhettek. Magyarországon I. (Szent) István rendelte el a tizedszedést. 10 Billogosok, királybírák: a király nevében bíráskodó, ennek jeleként a király pecsétjét (billogát, bélyegét) maguknál hordó királyi felhatalmazású bírák. 11 Pristaldus, a hivatalos ügyek végrehajtója; a hivatalos írásbeliség kialakulása előtti korszakból származó tisztség: személyében egyesült a hivatalos tanú és a végrehajtó . 12 Jobbágyok, eredetileg a saját társadalmi rétegüknek élén álló vezetők; a különböző társadalmi állású népek előkelői. 13 Hospes, vendég, kül- vagy belföldről új helyre költözött, aki társaival együtt kiváltságot élvezett. 14 Istenítéletnek nevezték azt, ha a bíró által eldönthetetlennek ítélt ügyben, mintegy Isten tanúságát kérték az ártatlan mellett. Többféleképpen próbálták Isten ítéletét megismerni: eskü, párbaj, tüzesvas- és forróvíz-próba stb. 15 Az „új intézkedések" eltörléséről rendelkezik. 16 Húsvét a tavaszi holdtöltét követő vasárnap; március 22 és április 25. közé eshetett. 1222-ben a húsvét április 3-án volt, valószínűleg ettől kezdve volt érvényes a rendelkezés, amelyet legkésőbb 1222. május 28-án adhattak ki, mivel II. András király 17. uralkodási éve szerepel a keltezésben. Húsvét táján II. András a(z ó)budai udvarában tartózkodott. 17 III. Béla király (1172-1196). 18 Szalacs, Sálacea (Románia).