A Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára - Magyarország Levéltárai (2014)

Egri Állami Levéltár, majd Heves Megyei Levéltár iratai

Az 1950. évi levéltári törvény és a 29. számú törvény- erejű rendelettel a végletesen centralizált szocialista állam — a művelődésügyi miniszter felügyelete alá tartozó Levéltárak Országos Központja — két irányban is rendkívül kiszélesítette a terüled állami levéltárakká szervezett korábbi megyei levéltárak hatáskörét. Egyrészt visszamenőleg, a legrégebbi anyagaiktól kezdve át kellett venniük nemcsak a volt megyei, hanem a városi és községi, valamint a hiteleshelyi levéltárak iratait, továbbá az illetékességükhöz tartozó közhivatalok, köztestületek, intézetek, intézmények, vállalatok és pénzintézetek iratait. Másrészt hatás- és gyűjtőkörökbe utalták a megye egész területén 1950-től működő államhatalmi, államigazgatási, jogszolgáltatási szervek, az államosított intézmények, a testületek, a gazdasági vállalatok és szövetkezetek folyamatos iratképződésének, selejtezéseiknek ellenőrzését, végül történeti értékű irataiknak átvételét. E feladatkörökkel összhangban az 1950-es évek végére minden területi levéltárban alkalmazott sémát dolgoztak ki az iratanyagnak ún. fondfőcsoportokba, azokon belül fondokba és állagokba sorolására és rendezésére, nyilvántartására. Milyen levéltárak iratanyaga található még a Heves Megyei Levéltárban Heves vármegyeiratanyagán kívül? Eger város levéltára 1687 után kezdett működni a város főjegyzőjének vezetésével. O gondoskodott év- ről-évre a közgyűlési jegyzőkönyvek tisztázásáról, az iratok lajstromozásáról. A 18. század közepétől az