Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Zsoldos Attila: A gyűlések rendje
Zsoldos Attila: A gyűlések rendje kező év május 1-jére {ad octavas Sancti Georgii martins nunc venturas), hogy ők ítéljenek Visegrádon vagy ahol éppen összeülnek majd {in Wyssegrad seu locum, ubi dicti prelati, barones et regni nobiles tunc personaliter affuerent adiré)?1 Igaz ugyan, hogy az oklevélben „országos gyűlés”-ről nem esik szó, s így a főpapok, bárók és előkelők visegrádi összejövetelét említő szövegrész akár a királyi tanács ülésére is vonatkozhatnék,37 38 csakhogy nehéz lenne magyarázatot találni arra, hogy az egri püspök helynöke miként tudhatna arról, hogy kilenc hónap múlva sor kerül a királyi tanács ülésére, egy meghirdetett — s legfeljebb a helyszínt illetően kérdéses — országos gyűlés esetében ellenben ugyanerre a kérdésre magától értetődő a válasz. A helynök oklevelének záradéka — mely szerint abban az esetben, ha a gyűlésen királyi pecsét alatt nem lenne lehetséges oklevelet kiállítani, akkor a felek valamely főpap vagy az országbíró pecsétjével megerősített okmányt vigyenek neki a döntésről39 — szintén arra utal, hogy egy tervezett országos gyűlésről lehet szó, melyet, amint azt az 1320. évi eset mutatja, a király távollétében is megtartottak, a királyi tanács ellenben aligha ült össze az uralkodó nélkül. Az, hogy az országos gyűlésre végül valóban sor került-e 1338. május 1-jén Visegrádon, nem tudható, mindenesetre egyáltalán nem leheteden. Ebből a szempontból aligha tekinthető perdöntőnek, hogy a kérdéses időpontban I. Károly oklevelei Visegrádon keltek,40 s a településen időzött a nádor, Druget Vilmos is,41 az már sokkal érdekesebb, hogy eredetileg május l-jére, Esztergomba tűzték ki egy olyan pernek a tárgyalását, melyben Esztergom érsekének kellett döntést hoznia, az eljárásra azonban csak június 5-én került sor,42 amit megmagyarázna, ha az érsek is részt vett a visegrádi országos gyűlésen. A kérdés aligha dönthető el minden további vitát kizáró módon, ami sajnálatos ugyan, de szempontunkból csupán annak van jelentősége, hogy az egri püspök helynöke úgy tudta: 1338-ban az év egy meghatározott napján országos gyűlésre kerül majd sor, vélhetően Visegrádon. A rendelkezésünkre álló adatok tehát félreérthetetlenül arról tanúskodnak, hogy az 1330-as években újra rendszeresen tartottak Magyarországon országos gyűléseket, mégpedig, úgy tűnik, kétévente: 1332-ben és 1336-ban 37 1337. júl. 31.: MNL OL DL 60 225. 38 Vö. pl. 1336. nov. 30.: prenominatus dictus dominus episcopus Quinqueecclesiensis cum quibusdam honorabilibus viris dicte videlicet ecclesie sue personis pro quibusdam tractatibus cum suis coepiscopis et regni baronibus ac proceribus summe necessariis habendis huc in Wyssegrad accesserat — АО III. 307. 39 1337. júl. 31.: commisimus etiam, quod si copia sigilli regalis aliquo casu accidente nequiret, extunc seriem omnium premissorum sub sigillis alicuius archiepiscopum vel episcopum vel iudicis curie eiusdem domini regis nobis dicte partes reportare teneantur — MNL OL DL 60 225. 40 SpeknerE.: Hogyan lett Buda i. m. 172. 41 Zsoldos A.: A Druget-tartomány története i. m. 231. 42 1338. jún. 22.: MNL OL DL 25 091. 621
