Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken - Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein
Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken — Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein A gyulafehérvári egyházmegyében említett hét Szent László-templom közül az alábbiakban csak azokkal az egyházközségekkel foglalkozunk bővebben, amelyek esetében a védőszent ábrázolását is tartalmazó pecsétnyomók vagy bélyegzők maradtak fenn. Csíkszentsimon Az 1332-1333 évi pápai tizedlajstromban szerepel először írásosan Csíkszentsimon neve Sancto Sjmone elnevezés alatt a telegdi főesperességben. Az adójegyzék Péter, János és István nevű papjairól tesz említést ebben az időszakban.18 A Székely Oklevéltárban közzétettek egy 1456-os évi nemesi címeradományozó oklevelet, amelyben a település Zenthsimon név alatt jelenik meg.19 Az 1567-es évi 25 dénáros adóösszeírásban Zent Sijmon név alatt jegyzik fel20, majd 1594-ben Zent Simon alakban fordul elő.21 Az évszázadok folyamán Csíkszentsimon és Csatószeg társegyházközséget alkotott. A templomot a két község közösen építette a csatószegiek területére. A helynévelemzés arra enged következtetni, hogy Csatószeg a középkorban Csíkszentsimon községnek egyik településrészét képezte. A szájhagyomány úgy tartja, hogy Csíkszentsimonnak a Csató család által lakott falurészét nevezték Csatószegnek, amely ma a falu Felszeg nevű részét képezi.22 Csatószeg nevének első írásos feljegyzéséről csak az 1569 körüli évekből vannak ismereteink, amikor Csík, Gyergyó és Kászon szék főembereinek és lófőinek összeírásában Chjato Zeg formában tűnik fel.23 Egy évvel később, 1570- ben Chjato^ege formában örökítik meg egy királyi adománylevélben.24 Tény, hogy a 17. századi, Hitterjesztési Kongregációhoz küldött jelentésekben csak Csíkszentsimon szerepel, Csatószeget nem említik az erdélyi katolikus egyházközségekről Rómát tudósító források. Egy hasonló felterjesztésben, amelyet Francesco Leone da Modica küld 1638-ban Csíkszentsimon Vö. Csata Rita: A gyulafehérvári főegyházmegye templomainak titulusa (Szent Péter és Pál apostolok). In: Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére. Szerk. Bárth Dániel - Laczkó János. Kecskemét 2004. 313—322. 18 Pápai tizedszedők számadásai. 1281-1375. Vatikáni Magyar Okirattár. Szerk. Várszegi Asztrik - Zombori István. I/1. Bp. 2000. 96., 111., 116., 132. 19 Székely oklevéltár. Szerk. Szabó Károly. I. 1211—1519. Kolozsvár 1872. 170. 20 Székely oklevéltár. Szerk. Szabó Károly. II. 1520—1571. Kolozsvár 1876. 220. 21 Csík- Gyergyó- és Kászonszék. Szabó T. Attila Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése. 8. Szerk. Hajdú Mihály - Makay Emese - Slíz Mariann. Bp. 2006. 49. 22 Vö. Váms^er Ge'%a: Csík vármegye története. Csíkszereda 2007. 87. 23 Székely oklevéltár. II. 1520-1571. Kolozsvár 1876. 275. 24 Uo. 289. 503
