Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Bozzay Réka: Utrechti pénzforrások: Anna Everwijn hagyatéka az egyetemen
Bozzay Réka: Utrechti pénzforrások: Anna Everwijn hagyatéka az egyetemen volt az egyetem részéről, hogy a magyar nyelvű Biblia kiadását is támogatta egy önálló alap, az ún. Van Alphen-alapítvány.16 Ahogy az előbbi példák is mutatják, nem volt szokatlan, hogy magyar és erdélyi diákok jómódú emberek végrendeletében, mint támogatottak fordultak elő. Felmerülhet a kérdés, vajon mi lehetett az oka annak, hogy Anna Everwijn magyar és erdélyi diákok tanulmányait támogatta? Sajnos kevés irat maradt fenn Anna Everwijnnel kapcsolatban, így azt sem tudjuk, hogyan szerzett tudomást a magyar diákokról. Nem Utrechtben élt ugyanis, hanem Arnhem- ben, Gelderland tartományban, amely tartományban a 18. században volt egyetem, méghozzá Flarderwijkben. Itt magyarok és erdélyiek is tanultak, sőt a 18. században részesültek az egyetemi szabad asztalban (vagyis ingyenes étkezésben) az egyetemi menzán.17 Anna Everwijn mégis az Utrechtben tanuló magyarokat választotta. Magyar kapcsolatairól semmilyen konkrétumot nem tudunk. Hagyatékából annyi derült ki, hogy volt egy Magyarországról szóló könyve, a Respublica et Status Regni Hungáriáé,18 mely könyv először 1634-ben jelent meg Leiden- ben és 330 oldalon adott pontos leírást Magyarország kora újkori földrajzáról, gazdaságáról és politikájáról. Ez a könyv az egyetlen bizonyíték arra, hogy bármit is tudhatott Magyarországról, további magyar vonatkozású iratok, levelek azonban sajnos nem ismertek. Ki volt Anna Everwijn? Jómódú arnhemi polgárcsaládban született Willem Everwijn és Johanna Santijn lányaként. Fennmaradt végrendeletéből egy igen tehetős nő képe rajzolódik ki, aki az arnhemi Backerstraaton lakott, legelői voltak Arnhem és Nijmegen közelében, kötvényei a holland Kelet-indiai Társaság amszterdami kamarájánál, valamint polgárasszonyként ezüstneműje, szőttese, ruhája és könyvei. Joga volt ahhoz is, hogy egy gyermeket küldjön az új vagy szegény árvaházba, „hogy iskoláztassa19”.20 Röviddel 1734. szeptember 9-én bekövetkezett halála után ismertették a végrendeletét, miszerint az elhunyt úgy rendelkezett, hogy vagyonából 20.000 guldent magyar és erdélyi diákok tanulmányaira hagy. Négy nappal később az utrechti városi tanács úgy rendelkezett, hogy a hagyatékot átmenetileg átveszi. Ezt a döntést Hendrik Brantsen, Arnhem város egykori polgármestere azon16 HUA 1352 UU FG 2.2. Archief van hét Fonds Van Alphen, 1793—1952. 459. Stukken betreffende hét zogenaamde ’Fonds der Hongaarse Bijbels’, onder meer jaarrekeningen, 1793—1885. 17 Bosgay Réka: A harderwijki egyetem jelentősége a kora újkori magyar peregrináció történetében. In: Eruditio, virtus et constantia. Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére. I. kötet. Szerk. Imre Mihály - Oláh Szabolcs — Fazakas Gergely — Száraz Orsolya. Debrecen 2011. 357—363. 18 GA 0452 Familie Brantsen, 1.06.0. Inventarisnummer 227. 19 “ten fine van educatie te mögen senden.” 20 GA 0452 Familie Brantsen, 1.06.0. Inventarisnummer 227. 42
