Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Pál-Antal Sándor: Jogakadémia Marosvásárhelyen

Pál-Antal Sándor: Jogakadémia Marosvásárhelyen

igényeljenek állami segélyt.36 Ha javaslatuk megvalósíthatatlan, végső megoldás a négyéves jogtanfolyam megszűnése lehet. És ami várható volt, bekövetkezett. 1870. június 12—13-án tartott gyűlésén a főegyháztanács anyagi alapok hiányára, valamint hivatkozva a hamarosan megnyíló kolozsvári egyetem megalakulására a jogakadémia „ideiglenes” megszüntetéséről döntött. A kollégiummal közölt határozat szerint: „tekintetbe véve, hogy a MVásárhelyi jogakadémiának további fenntartására több tanerőkkel való ellátására s a meglevőknek kellő díjazására elégséges pénzalap nemcsak rendelkezés alatt nem áll, sőt az eddigi költségek is a fenntartáshoz járult iskolák tetemes rovására volt; tekintve továbbá, hogy kedvezőbbé vált political viszonyaink között s a kilátásban lévő országos Egyetemnek Kolozsváron léendő felállításával azon akadémiának további fenntartása jelenben nem mutatkozik feltéüen szükségességnek, ennél fogva a MVásárhelyi jogakadémiát - ideiglenesen — ezennel megszünteti.”37 Az ideiglenes megszűnés pedig állandósult. 76 évi virágzó működés után a jogoktatás, illetve a négyéves jogakadémiai tevékenység 1870 nyarán megszűnt.

Érezve az elkerülhetedent, az intézet jövőjének bizonytalanná válását, a tanárok már 1869 őszén más megélhetési lehetőségek, pályák felől kezdtek érdeklődni. Emiatt a többségük már november elején azt kérte, hogy tanári működésükről bizonyítványt kaphassanak. A tanítás megszűntéig azonban ellátták vállalt feladataikat.

Az 1866—1870 között működő jogakadémián az alábbi tanárok tevékenykedtek: Dósa Miklós jogtanár, Horváth Mózes, Kökösi Endre, Petri Ádám, Székely József és Vályi Gábor segéd-jogtanár, valamint Szász Béla bölcsész tanár és Urr György nyelvtanár.

A jogakadémia megszűnése után a tanárok többsége jogi vagy politikai pályán folytatta tevékenységét. Dósa Miklós 1871-ben távozott a kollégiumból, 1871-től királyi táblai pótbíró, és 1879-től rendes bíró lett. Ugyanazon évben a kollégium gondnokává választották, amely tisztséget haláláig, 1883. október 17-ig viselte.

Kökösi ügyvéd lett Sepsiszentgyörgyön. Petri Ádám előbb országgyűlési képviselő, majd királyi táblai bíróként tevékenykedett. Szász Béla és Vályi Gábor kolozsvári egyetemi tanárok lettek, Székely József előbb államügyész, majd királyi táblai bíró, illetve pénzügyi közigazgatási bíró.

Befejezésként néhány adat a jogakadémia hallgatóiról: az 1866/67. iskolai év első félévében a beindult harmadik évfolyammal együtt az órákat 62 diák hallgatta, a második félében 54; az 1868/69. évben, amelyről csak összesített adatokkal rendelkezünk, a négy évfolyamra 67-en jártak, közülük 7-en magán36 Mv. Ref. Koll., A. B. 2781/1866. sz.

37 Mv. Ref. Koll., A. B. 2999/1870. sz.

389