Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Osváth Zsolt: "...Okleveles Kertésznek elismerjük és valljuk..." Okályi Iván műkertészi képesítő oklevele - Patyi Gábor: Visszatérés az eredethez: a szakmai tanárképzés megújulásának történeti előzményei az 1930-as években
Patyi Gábor: Visszatérés az eredethez: a szakmai tanárképzés megújulásának történeti előzményei az 1930-as években Kar volt, mely a tanárképzés feladatát is ellátta. Az új egyetem alapítása, amellett hogy radikálisan átrajzolta hazánk felsőoktatási térképét, a szakmai tanárképzés terén is új korszakot nyitott. Egy intézményben egyesült a hazai műszaki, mezőgazdasági és kereskedelmi-közgazdasági egyetemi szintű képzés, így lehetővé vált a mai kifejezéssel „szakmai tanárképzés”, korabeli kifejezéssel „gazdasági szaktanárképzés” három ágának (kereskedelmi, műszaki, mezőgazdasági) egy intézményben és egységes elvek alapján történő megszervezése. Az 1934. évi X. te. paragrafusai a tanárképzés ügyét alig érintik. A 7. §. 2. pontjában olvashatjuk: „A felsőmezőgazdasági iskolák, a közép- és alsófokú intézetek, úgyszintén a tanító (nő) képző intézetek gazdasági tárgyú tanszemélyzetének létszámához tartozó tanárok pedagógiai kiképzését a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza.”14 A paragrafusok szövegében nem esik szó sem a kereskedelmi, sem pedig az ipari középiskolák tanárainak képzéséről. A törvény bevezetőjében (indoklásában) viszont markánsan jelen van a tanárképzés problematikája. A műszaki, közgazdasági és mezőgazdasági egyetemi szintű képzés egy intézmény keretében történő egyesítésének indokaként, a racionalizálás, a külföldi minták mellett a gazdasági szaktanárképzés problémaköre is helyet kap. „A felsőfokú gazdasági képzésnek egy szervezetben való összevonását indokolja még a középfokú gazdasági szakiskolai (mezőgazdasági, ipari- és kereskedelmi) tanárképzésnek egyöntetű alapokon nyugvó megszervezése. Az egyetemi közgazdaságtudományi karral szerves kapcsolatban álló kereskedelmi iskolai tanárképző intézet helyeztetik el mindenekelőtt a műegyetem szervezetében s majd ezzel parallel kell kifejleszteni a mezőgazdasági és ipari középfokú tanárképzést. Az egy szervezetben össz- hangzatosan kiépített középfokú gazdasági iskolai tanárképzés a szaktanárok nívójának kétségkívüli emelkedésével fog járni, ami viszont a középfokú szakiskolákban folyó képzést teszi majd eredményesebbé a gyakoriad gazdasági élet javára.”15 A törvény indoklásának végén, összefoglaló jelleggel ismét olvashatunk a tanárképzésről: „A gazdasági tudományok művelésének és oktatásának egy egyetemben való egyesítésével a javaslat egyúttal biztosítékot kíván teremteni arra is, hogy a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szaktanárképzés egyöntetűen legyen megszervezhető és az üy módon kiképzett szaktanárok ne csak szakismereteik buzgó terjesztői, de a nemzetnek öntudatos nevelői is legyenek.”16 14 1934. évi X. te. a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről 7.§, 2. https://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=7953, letöltés 2017. okt. 15. 15 Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1934— 1948. Összeállította: Zsidi Vilmos Bp. 2001. 20. 16 Dokumentumok i. m. 21. 373
