Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Osváth Zsolt: "...Okleveles Kertésznek elismerjük és valljuk..." Okályi Iván műkertészi képesítő oklevele - Patyi Gábor: Visszatérés az eredethez: a szakmai tanárképzés megújulásának történeti előzményei az 1930-as években
Patyi Gábor: Visszatérés az eredethez: a szakmai tanárképzés megújulásának történeti előzményei az 1930-as években A törvény indoklásával egyező gondolatokat olvashatunk Imre Sándornál egy 1941-ben kiadott írásában: „Az 1934: X. te. ugyanis úgy intézkedik, hogy mindhárom gazdasági középiskola valamennyi tanárjelöltje együtt töltsön el legalább egy évet a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi karán szervezett gazdasági szaktanárképző intézetben. Azok, akik itt végzik szaktanulmányaikat is, itt találkoznak azokkal, akik középiskolai tanári, mérnöki vagy mezőgazdasági oklevéllel kívánnak gazdasági középiskolai tanárrá lenni. A közösen hallgatott előadások jelentősége abban van, hogy a választott pálya sajátosságait felismertetik, közös anyagot adnak az együttdolgozásra készülők gondolkodásának s megindítják ezzel annak a szellemnek a kialakulását, amely a gazdasági középiskola jogosultságát bizonyítja és az egyesek odaadó munkájával biztosíthatja is.”17 Az új egyetem megörökölte a korábban a pesti egyetem Közgazdaság- tudományi Karán folyt kereskedelmi iskolai tanárképzést, illetve a Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézetet. Alapvető feladat volt most a szélesebb profilú gazdasági szaktanárképzés intézményi feltételeinek, képzési — képesítési rendszerének kialakítása. Első lépésként az egyetem Közgazdaságtudományi Karán Neveléstudományi Intézetet létesítettek, vezetésével a szegedi egyetemről meghívott Imre Sándor professzort bízták meg.18 Imre Sándor a két világháború közötti Magyarország egyik legnagyobb formátumú és hatású pedagógia professzora volt. Középiskolai tanárság, egyetemi magántanárság és oktatáspolitikai tevékenység után 1925-ben nevezték ki a szegedi egyetem pedagógiai tanszékére. 1934-től haláláig, 1945-ig a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen volt a pedagógia professzora. Személye, magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültsége volt az egyik fő garanciája az itt folyó tanárképzés magas színvonalának.19 A tanárképző intézet átalakítása több időt vett igénybe. Az 1935-1936. tanévben Dengl János töltötte be az egyetem Közgazdasági Karának dékáni tisztét. 1935. szeptember 25-én elmondott dékáni programbeszédében fontos feladatként nevezi meg a függetien tanárképző intézet megszervezését. „Ebben a tekintetben az ipari és földmívelésügyi miniszter urak bizonyos nehézségeket támasztanak. Pedig mezőgazdasági és ipari iskolák évenként ezrével bocsátják ki a végzett tanulókat, akiket eddig okleveles gazdák és mérnökök tanítottak. Bármely kiváló legyen azonban valaki a maga szakmájában, szükséges a nevelői képzés is, annál is inkább, mert a mezőgazdasági és ipari iskolákban meglehetősen kevés az általános műveltséget nyújtó tárgy. Mindenki17 Imre Sándor: A gazdasági középiskolák része a köznevelésben. Bp. 1941. 5. 18 Horváth Márton: A hazai szakképzés és mérnöktanárképzés kultúrtörténete. In: A szakképzés-pedagógia alapkérdései. Szerk. Benedek András Bp. 2006. 13—30. 19 ű. Dr. Heksch Agnes: Imre Sándor művelődéspolitikai rendszere. Bp. 1969.; Vörösné Kessler Erzsébet: Imre Sándor szerepe a tanárképzésben. Tanárképzés és tudomány 6. (1990) 129-136. 374
