Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Osváth Zsolt: "...Okleveles Kertésznek elismerjük és valljuk..." Okályi Iván műkertészi képesítő oklevele - Patyi Gábor: Visszatérés az eredethez: a szakmai tanárképzés megújulásának történeti előzményei az 1930-as években
Patyi Gábor: Visszatérés az eredethez: a szakmai tanárképzés megújulásának történeti előzményei az 1930-as években A dualizmus korában a középfokú szakképzés ágai (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi) közül a kereskedelmi oktatás fejlődött a leglendületesebben. A középfokú kereskedelmi iskolák közül kiemelkedtek az 1895-től egységesen „felsőkereskedelmi iskoláknak” nevezett tanintézmények.9 Elsősorban ezen középiskolák szakmai tanárainak felkészítése érdekében hozták létre 1898-ban a Magyar Kir. Állami Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézetet.10 Az intézet tagjai vagy a budapesti egyetem vagy a műegyetem hallgatói lehettek. Tanítási gyakorlatokat a hallgatók a Budapesti Kereskedelmi Akadémián folytathattak és 1908-tól a tanárvizsgálat lényegében megegyezett a középiskolai (gimnáziumi) tanárjelöltek képesítő vizsgájával (alapvizsga, szakvizsga, majd a tanítási gyakorlat teljesítése után pedagógiai vizsga).11 1920-ban névleg a budapesti egyetem szervezeti kötelékébe tartozó, ténylegesen azonban önálló Közgazdaságtudományi Kart létesítettek. Az újonnan alapított kar részeként folytatta a munkáját a Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet. 1924 után a tanárjelöltek számára kötelező volt a tanárképző intézeti tagság 8 félév tanulmányi idővel, és 1928-ban megkezdte működését az intézet gyakorló iskolája.12 A Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem létesítése és a gazdasági szaktanárképzés 1934. június 2-án hirdették ki az 1934. évi X. törvényt, amely létrehozta a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet.13 Az új egyetem egyesített számos korábban önálló egyetemet, főiskolát (József Műegyetem, budapesti tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Állatorvosi Főiskola, Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola). Ötkarú, karonként két osztályra osztott intézmény jött létre. Az egyik a Közgazdaságtudományi 9 Oros% Eajos: A magyarországi ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szakoktatás vázlatos története. Bp. 2003. 157. 10 Berki Éva: A középiskolai tanárképzés kialakulása, differenciálódása. Pedagógusképzés 1. (1991) 42-61. 11 Szabóné Berki Éva: A tanárképesítés és tanárképzés formálódása — a szakmai tanárképzés kezdetei II. Szakképzési Szemle 1. (1997) 90—107. 12 Uo. 90—107.; Sz Berki Éva: A Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet 1898—1925. In: Tanulmányok a magyarországi közgazdasági felsőoktatás történetéből. (A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának Kiadványai 2.) Szerk. Szögi László — Zsidi Vilmos. Bp. 1995. 99-116.; Mihalik István - Szögi László - Zsidi Vilmos: A Collegium Oeconomicumtól a Budapesti Corvinus Egyetemig. In: Szögi László — Zsidi Vilmos: A Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 1891—2001. Repertórium. (A Budapesti Corvinus Egyetem levéltárának kiadványai 9.) Bp. 2004. 5—25. 13 1934. évi X. te. a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről https://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=:7953, letöltés 2017. okt. 15. 372