Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye
külső és belső formáknak megfelelően lett kiállítva.17 A hagyományos jogi szempontokat figyelembe vevő irattani osztályozás szerint: „Az oklevél jogi jelentőségű tényről szóló, meghatározott formák szerint kiállított írásos bizonyítvány. Az oklevél maradandó értékű, önmagában álló irat. ’18 Diplomatikai és irattani szempontból csak azok a felsőoktatási, illetve felsőfokú szakképző intézmények által kiadott tanulmányi okiratok tekinthetők oklevélnek, amelyek ezeknek a meghatározott külső és belső formáknak megfelelően lettek kiállítva. Jogi szempontból - más oklevelekhez hasonlóan - minden, a történeti Magyarországon működött felsőoktatási intézmény által kiadott képesítő és doktori oklevél, illetve felsőfokú szakképző intézmény által kiadott képesítő oklevél jogi tényt rögzítő és foglalkozás — jelen esetben ez a műkertészi foglalkozás — gyakorlására feljogosító képzettséget igazoló okirat. A Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetnek Okályi részére kibocsátott diplomájában a fentnevezett jogi tényt a következőképpen rögzítették: „Okályi Iván (...) az 1920—21, 1921—22, 1922—23 tanévekben szabályszerűen elvégezte és az előírt (...) tantárgyakból a félévi vizsgálatokat letette (...) műkertészi képesítő vizsgálatra bocsátatott és azon kitűnő képzettséget tanúsított”.19 Az oklevél aláírói kijelentik, hogy az Okályi Iván részére kibocsátott, képzettséget igazoló oklevél a benne rögzített jogi tény hiteles megerősítésre szolgál: „...minek hiteléül jelen oklevelet részére kiállítottuk és a M. Kir. Kertészeti Tanintézet nagyobb pecsétjével elláttuk.”20 Irattani szempontból írásos bizonyítványnak tekintendő. Az oklevelek, így a felsőoktatási oklevelek külső ismertető jelei (anyaguk, alakjuk, szövegképük, írásuk, megerősítésük módja) természetesen csak az eredetiben fennmaradt okleveleken tanulmányozhatók. 3.5 Okályi Iván képesítő oklevelének oklevéltant elemzése Az okleveleknek, így az Okályi Iván részére kibocsátott műkertészi oklevélnek is fontos jellemzője az, hogy milyen formában maradt fenn. Fennmaradásuk formáját tekintve az oklevelek lehetnek eredetiek (originale, autogaphum), de gyakran másolatban (copia), illetve fogalmazványként (minuta, conceptus) maOsváth Zsolt: . .Okleveles Kertésznek elismerjük és valljuk...” — Okályi Iván műkertészi képesítő oklevele 17 A már többször említett, Zsidi Vilmos kollégámmal közösen folytatott kutatómunkánk során összegyűjtött oklevelek diplomatikai elemzésekor a jelen tanulmányban a következő munkákat használtuk fel. Solymosi László: Oklevéltan. In.: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. Bp. 1998. 178—193., ill. Bertényi Iván: Pecséttan. In.: A történelem segédtudományai i. m. 1998. 279—304., Érszegi Gé%a: Oklevéltan. In.: A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István. Bp. 1986. 12—28. 18 A meghatározást lásd Borsodi Csaba: Irattan. In.: A történelem segédtudományai, i. m. 195. 19 Okályi Iván kertészeti tanintézeti oklevele. SZIE EFKL 50/e. 20 Lásd: uo. 359
