Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye

Osváth Zsolt: . .Okleveles Kertésznek elismerjük és valljuk...” —

Okályi Iván műkertészi képesítő oklevele

radtak fenn. Okályi Iván műkertészi oklevele, fennmaradásának formája alapján eredeti képesítő oklevél.

Az oklevelek diplomatikai elemzésekor fontos vizsgálati szempont a hitelesség kérdése. Hitelességüket nézve lehetnek hamisak vagy valódiak. Okályi műkertészi oklevele valódi (hiteles) oklevél.

Minden oklevélnek, így a felsőoktatási, illetve felsőfokú szakképző intézmények által kiadott diplomáknak is, meg kell vizsgálni a külső (anyaguk, alakjuk, szövegképük, írásuk, megerősítésük módja) és a belső ismertetőjeleit (szövegfelépítés, nyelv, stílus). A magyar egyetemi, főiskolai, akadémiai, tanintézeti oklevelek formai és tartalmi ismertetőj eleit elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy ezen diplomák kiadási gyakorlata a középkori, klasszikus oklevélkiadás elveit tekintheti mintának. Ami igaz a szóban forgó tanintézeti képesítő oklevélre is.

A Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet Okályi Iván részére kibocsátott oklevél anyaga papír. Kutatásunk eddigi eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a történeti Magyarországi felsőoktatási intézményei — épp az írás jogbiztosító jellegét hangsúlyozandó — képesítő és különösen doktori okleveleiket kezdetben a ritkább és értékesebb hártyára írták. A tömeges felsőoktatási oklevélkiadás beköszöntével (a 19. század harmadik harmada) azonban egyre inkább az olcsóbb és nagy tömegben rendelkezésre álló papír használata terjedt el.

A magyar felsőoktatási intézmények által kibocsátott képesítő és doktori oklevelek fekvő formátumú (charta non transversa) oklevelek. Ez az alakforma a felsőoktatási oklevélkiadási gyakorlatban már az ismert első, 18. századi diplomának is általánosan elterjedt formája volt, és az ezt követő századokban is meghatározó maradt. Noha ismerünk álló helyzetű, rövid soros (charta transversa) formátumú képesítő okleveleket is. Ez utóbbiak közé tartozik az Okályi Iván képesítő oklevele.

Az oklevél szövege, amint ez első ránézésre megállapítható, nyomdai eljárással készült. Szövegképét nézve szembeötlő a három eltérő festékezésű — egy vastagabb (több festékkel) és egy vékonyabb (kevesebb festékkel) szedett — betűtípus. Felfedezhető az oklevélen egy harmadik — színében is eltérő — nyomdai betűtípus is. Ez az oklevél anyagába belenyomott ornamentális díszítésű kartusban olvasható: „Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet Budapest” körirat halvány szedésű betűtípusa.

Szintén már első ránézésre szembetűnő Okályi Iván tanintézeti képesítő oklevélében alkalmazott betűk mérte. A nagyobbított írással nyomtatott betűk három eltérő méretben kerültek rá. A betűméretet tekintve a legnagyobb méretűek az oklevél intitulatiojában látható nagybetűk (capitalis). Ezeket követik Okályi Iván nevének és az „OKLEVELET” szónak a betűi. Míg a többi szövegrész nagybetűinek mérete kisebb.

360