Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye
Osváth Zsolt: „.. .Okleveles Kertésznek elismerjük és valljuk.— Okályi Iván műkertészi képesítő oklevele 1894. április 30-tól az 1938/39-es tanév végéig állt fenn. A képzési idő 1909-ig két év gyakorlatot követően három év elméleti oktatás, 1909-től egy év gyakorlat után három év elméleti oktatás volt. A Kertészeti Tanintézetet igazgató vezette. A Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet diákjai lehettek rendes- vagy rendkívüli-, illetve vendéghallgatók. Rendes hallgatóként való felvételét kérhette mindenki, aki legalább 15. és legfeljebb 20. életévét már betöltötte. Az 1907/08-as tanévig a rendes hallgatóként való jelentkezéshez elegendő volt a négy középiskolai osztály elvégezésének az igazolása. Az 1908/09-es tanévtől azonban csak az lehetett rendes hallgató, aki rendelkezett a gimnázium (1924-től humán- és reálgimnázium), reáliskola, vagy a polgári iskola hat osztályának befejezését igazoló bizonyítvánnyal. A polgári iskola hat osztályát elvégzettek közül csak a jeles bizonyítvánnyal rendelkező jelentkezőket vették fel a Kertészeti Tanintézetbe. Az 1918/ 19-es tanévtől nők is beiratkozhattak rendes hallgatóként (1917 szeptemberétől lehettek rendkívüli hallgatók). Alapítását követően a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben három szinten, felső-, közép- és alapszinten folyt kertész szakképzés. A háromból a középszintet jelentő egyéves oktatási időtartamú kert- és szőlőmunkásképző tanfolyam 1897 decemberében, az alapszintű, a szintén egy, majd 1905-től kétéves oktatási időtartamú kertészsegédi tanfolyam pedig 1910 januárjában szűnt meg a Tanintézetben. A Tanintézet által ekkor kiadott végbizonyítványok azonban még az érettségivel sem jelentettek egyenértékű képzettséget. Noha a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet jogállását tekintve a középiskolákkal egyenrangú oktatási intézménynek minősült, sem az általa kibocsátott végbizonyítvány, sem pedig az ezt felváltó műkertészi oklevél nem volt egyenértékű a középiskolai érettségi bizonyítvánnyal. Az 540-05/446-1929. VKM-BM (X. 30.) együttes rendelet nyilvánította a Magyar Királyi Kertészed Tanintézetet középfokú oktatási intézménnyé. Fennállásának első huszonöt évében összesen 233 rendes hallgatót vettek fel. Közülük 181 tanuló szerzett végbizonyítványt, illetve műkertészi oklevelet. Rendkívüli hallgató, illetve vendéghallgató az lehetett, aki erre a földművelés- ügyi minisztertől engedélyt kapott. Tanulmányaik igazolásaként azonban ők csak látogatási bizonyítványt kaphattak. A Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet nemzetközi elismertségét jelzi, hogy az 1900. évi párizsi világkiállításon képzési programját kiállítási nagydíjjal {Grand Prix) jutalmazták. 3.2. Л£ oklevél címzettje: Okályi Iván Okályi Iván Békés vármegyében, Gádoroson született 1900. április 10-én és 1968. november 16-án hunyt el Budapesten. A mezőgazdasági tudományok 354
