Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye
doktora (1954). 1923-ban szerzett oklevelet a Tanintézetben. Később a pécsi tudományegyetemen állam tudományi doktorátust tett (1940).6 A Tanintézet befejezését követő esztendőben hároméves tanulmányutat tett Németországban, Franciaországban, Ausztriában, és Csehszlovákiában. Nemcsak tanult, hanem dolgozott is. Visszatérve, 1927-ben a Kertészeti Tanintézetben Mohácsy Mátyás mellett lett gyakorlatvezető. 1929-ben az akkor létrejött Országos Pomológiai Bizottság titkárává nevezték ki. 1930-ban a növényvédőszergyárak bérgyümölcsöseinek megszervezésével és irányításával bízták meg. E tevékenysége során sokat tett a hazai nagyüzemi gyümölcstermesztés alapjainak megteremtése érdekében. Saját kérésére 1932-ben a Földművelésügyi Minisztérium Szegedre helyezte, ahol többek között a homoki őszibarack termelés kérdéseivel foglalkozott. 1936-tól a Balatoni Kertészeti Felügyelőség vezetője. Megszervezte a Balatoni Gyümölcstermelők Egyesületét, és vezetésével indult meg a Balaton-felvidék mandulafásítása. 1940-től a Magyar Királyi Kertészeti Akadémia, majd ennek jogutóda, a Magyar Királyi Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rendes tanára és egyidejűleg 1942-től a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének igazgatója is. 1947-től a Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának ny. r. tanára. Az Egyetemen dékáni, prodékáni és prorektori tisztet is betöltött. 1953-ban az ismét önállóvá váló Kertészeti és Szőlészeti Főiskola igazgatója lett. Bár a Tanácsköztársaság idején vöröskatonaként harcolt, majd 1945 után a Nemzeti Parasztpárt tagjainak sorába lépett, ellenezte a mezőgazdaság szovjet mintára történő kollektivizálását. Ezért 1954-ben leváltották igazgatói posztjáról. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Főiskola Forradalmi Tanácsának elnökévé választották. A forradalom bukását követő megtorlások idején visszaminősítették, és fegyelmi úton elbocsájtották a Főiskoláról. 1958- ban a Balatonakali Kiliántelepi Kertészeti Kutatóintézetbe száműzték. Az MTA Kertészeti Bizottságának megalakulásától kezdve elnöke, majd tagja volt. 1960-ban vonult nyugdíjba. Számos szakközleménye, könyve, főiskolai és egyetemi jegyzete, valamint tankönyve jelent meg. Szakszerkesztője és cikkírója volt a Mezőgazdasági Lexikonnak és a Kertészeti Lexikonnak. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola jogutóda, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem posztumusz rehabilitálta 1992-ben. 3.3 Л% oklevél keletkezéstörténete Az egyetemek, főiskolák, akadémiák és tanintézetek oklevélkiadási gyakorlatának és ezzel összefüggően az egyes képesítő, illetve doktori okleveOsváth Zsolt: „...Okleveles Kertésznek elismerjük és valljuk...” Okályi Iván műkertészi képesítő oklevele 6Államtudományi doktori oklevelét is az EFKL őrzi. Jelzete: SZIE EFKL 50/e Okályi Iván államtudományi doktori oklevele. 355
