Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye
Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye képzelte el. Megtiltotta a legkiválóbbak Rómába küldését (1781), majd biroda- lomszerte megszüntette az egyházmegyei és szerzetesrendi fenntartású papneveldéket.31 Ezek helyébe „generális szemináriumok”-at szervezett, melyek totálisan állami intézmények voltak: tanárairól, tanterveiről, tankönyveiről az udvar döntött. A püspököknek a képzés 6 éve alatt nem sok kapcsolata lehetett a növendékekkel, szentelésük engedélyezéséről is az uralkodó mondta ki a végső szót. 1784-ben az osztrák tartományokban 8, Magyarországon 3 ilyen intézet állt fel — Pozsonyban, Egerben és Zágrábban. Utóbbi kettőt később Pesten vonta össze a királyi óhaj.32 Az ordináriusok igényeit felmérő megbeszélésen 1784-ben az egyházmegyét Grubanovics Zsigmond nagyprépost képviselte.33 Ekkor 12 papnövendéke volt az egyházmegyének — ő hosszabb távon 15 fővel kalkulált. Ezek számára a pozsonyi várban berendezett intézetet választották. Ekkor még problémaként merült fel, hogy a képzés végén gyakorlati időre hazamenő kis- papok fogadására van-e alkalmas épület — e kérdésben a nagyprépost úgy fogalmazott, „hogy a dioecesis területén a vallásalaphoz már csatolt, vagy csatolandó épületet hozzátartozó fekvő birtokkal ellátni és a felszereléshez szükséges pénzösszeget utalványozni méltóztassék.” Azaz egy alkalmas, korábban is egyházi célokat szolgáló épület megszerzésének és a papnevelés szolgálatába állításának tervéről az egyházmegye nem mondott le.34 A gyakorlati idő kérdése végül okafogyottá vált, hiszen 1786-tól az uralkodó már a szünidőre sem engedte el a teológusokat a kaszárnyaszerű intézetekből, amelyek életébe türelmetienül, részletekbe menően, egy-egy tantervi változtatás hatásainak kiforrása előtt, újra és újra beavatkozott. Elképzeléseiről a legtöbbet talán az az intézkedés árul el, hogy még a spirituálisi posztot is megszüntette.35 A pozsonyi „mammutintézet”36 az önérzetes Szabó Endre rektorsága alatt (1784—1788) még úgy-ahogy betöltötte szerepét; de félreállítása után a botrányok egymást érték. Egy a papnevelés zsákutcáját mutató, erodálódott intézmény szállt a sírba II. József halálával.37 1790-től a püspökök újra lehetőséget kaptak egyházmegyei szemináriumok nyitására. Fehérváron azonban pénz nem volt e célra. Az egyházmegye kispapjainak zöme Veszprémben tanult, néhányuk Pécsre, Vácra, Pozsonyba, illetve Szombathelyre került.38 Az idegen szemináriumok azonban egyre kevésbé voltak képesek fogadni a fehérvári teológusokat, hiszen saját egyház31 Uo. 258-262. 32 Halmos I.: A pozsonyi i. m. 354—366.; 437—449. 33 Uo. 578. 34 Uo. 582. 35 Uo. 836-852. 36 Uo. 85. - Az első tanévet 418 (!) kispap kezdte meg. 37 Uo. 903-908. 38 Pásthy A.: Papnevelés i. m. 149. 344
