Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye
Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye megyéjük növendékei voltak elsődlegesek, s növekvő számuk apasztotta a vendéghallgatók férőhelyeit. Elodázhatatlanná vált a saját szeminárium létesítése Fehérváron. Milassin Miklós püspök (1790—1811) előbb az 1786-ban megszüntetett pálosok fehérvári kolostorát (a korábbi jezsuita rendházat) szemelte ki e célra - sikertelenül; majd az 1797-ben az elnéptelenedő sarus karmeliták fehérvári rendházát. Milassin komoly küzdelem árán szerezte meg az épületet, hiszen az ingadanra a vármegye is igényt tartott: 24.000 forintot kínáltak érte, megyeházként kívánták használni. A püspök ezzel szemben csak a Séllyei által szerzett, de a Vallásalapnál elfekvő 10.000 forint 4/5 részét kínálhatta fel. A fennmaradó 2.000 forintot az időközben katonai raktárként és hadifogoly-kórházként is funkcionáló épület rendbetételére akarta fordítani; egyéb jövedelmeit pedig a püspöki palota építése kötötte le.39 A Helytartótanács végül — József nádor közbenjárása és Milassin II. Ferencnél történt személyes kilincselése után — a püspökség ajánlatát fogadta el. E megoldással eredeti funkciójában maradhatott meg a rendházhoz csadakozó templom. Utóbb a nádor javaslatára Milassin a kialkudott vételárat is megfellebbezte, s végül ingyen kapta meg az ingatlant — lemondva cserébe a Vallásalaptól csak nehezen behajthatónak látszó Mária Terézia-féle ígérvényről, és magára vállalva a rekonstrukció költségét.40 Az állam így egyik zsebéből a másikba tette át a pénzt. 1801 szeptemberében szállt az épületegyüttes az egyházmegyére. A rendház felújítása után, 1802 októberében költöztek be az első kispapok. Hivatalosan 1802. november 7-én nyílt meg a Szent József oltalmába ajánlott intézet. 3.3. intézetfenntartásának nehézségei Az intézet fenntartása kezdetben teljes egészében a püspökre hárult. Milassin a maga életében „50.000 forint felett” költött a helyi papneveldére.41 Szemben elődjével, aki kötelező adót kívánt kivetni a szeminárium céljaira papságának önkéntes megajánlásait is kérte. Végül a papság végrendelkezési jogát megváltó egyszeri legátumot rendelte a püspök a szeminárium bevételei közé.42 Az udvar 1805-től az egyházmegyei szemináriumok fenntartásával kapcsolatos kérdéseket rendezte: a tehetősebb, ún. „rendezett püspökségek” (Esztergom, Kalocsa, Veszprém, Győr, Vác, Pécs, Nyitra és Diakóvár) bevételeiből 39 Uo. 149-150. 40 Pásthy A.: A székesfehérvári szeminárium i. m. 3—7.; Fényi Ottó: Milassin Miklós. In: Névtár 1977. i. m. 77. 41 Horváth János: A Tökélletes Fö Pásztor Boldogult Nagy Méltóságú Milasin Miklós Ő excellentiájának, Székes Fejér Vári püspöknek, a 'Cs. Kir. Apóst. Felség' valóságos belső ütkos tanátsossának emlékezetére [...]. Veszprém 1811. 42. 42 Pásthy A.: Papnevelés i. m. 149-150. 345
