Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mészáros Andor: A cseh tartományok iskoláinak magyarországi diákjai a 19. században
Mészáros Andor: A cseh tartományok iskoláinak magyarországi diákjai a 19. században követően felerősödtek az oktatási kapcsolatok. Az új lendületet kapó csehszlovák közeledés a század végére a közép- és felsőoktatás nagyon intenzív kapcsolataiban csúcsosodott ki. Jelentős szerepet kaptak a magyar határhoz közeli városokban a cseh tannyelvű középiskolák is. A gimnáziumok közül legnagyobb hatása mégis a prágai polgárság 1865-ben alapított Malá StranaÁ cseh tannyelvű gimnáziumának volt.17 A prágai Károly-Ferdinánd Egyetem 1882-es német és cseh tannyelvű egyetemre történt felosztását követően, a cseh tannyelvű egyetem lett a hazai szlovákság legfontosabb felsőfokú képzési helye, a már korábban cseh és német tannyelvű intézményekre osztott prágai Műegyetem mellett. A kibontakozó modern cseh tudományos élet legfontosabb személyiségei által szervezett iskoláknak helyet adó intézmény, elsősorban Tomás Garrigue Masaryk és jaroslav Goll tudományos szervező tevékenységének köszönhetően, néhány év leforgása alatt az Osztrák-Magyar Monarchia legjelentősebb szláv képzési helyévé vált.18 Az egyetemre beiratkozó szlovák hallgatók bekapcsolódtak a cseh egyetemi diákság életébe és a cseh-szlovák együttműködés hívei lettek. A Masaryk hallgatói körébe tartozó szlovák diákok, az egyetem besztercebányai származású irodalomtörténész-professzora, Jaroslav Vicék kezdeményezésére, 1883- ban megalapították a Detvan Egyesületet és fokozatosan a Szlovák Nemzeti Párt korábbi generációjának fő kritikusaivá váltak. Ennek, a Prágához és a cseh politikához kötődő irányzatnak fontos orgánumává vált az 1898-tól Szakolcán megjelenő Hlas című lap, amit később a Prúdy váltott fel. A hlasszisták kezdeti éles kritikája a túrócszentmártoni nemzeti politikusok irányában ugyan fokozatosan alábbhagyott, de a cseh politikával történő együttműködés iránti elkötelezettségük megmaradt. A csehszlovák egységhez azonban különbözőképpen viszonyultak. Sokan közülük pusztán az együttműködésre, a törekvések összehangolására gondoltak. A kilencvenes évektől azonban voltak, elsősorban a fiatal prágai egyetemisták (élükön a Masaryk köréhez tartozó prágai orvostanhallgató, Vavro Érobár), akik a kollári, stúri hagyományokra alapozva, a csehszlovák nemzetegység hívei lettek. Úgy kezdtek tekinteni a csehekre és a cseh tartományokra, ahogyan a magyarországi szer17 A Malá Strana-i középiskolába csak kevesen jutottak el, ugyanakkor itt együtt tanultak a századvég cseh politikai elitjének fontos tagjaival, többek között például Karel Kramár-zsal. A tény meghatározó volt a cseh politikának a szlováksághoz való viszonyára. jana Veseiá: Malostranské reálné gymnázium v letech 1865—1891. Praha 2008. (kézirat) https://is.cuni.cz/webapps/zzp/detail/57184/?lang=en (letöltés ideje: 2017. október 16.) 18 1882 és 1918 között 183 magyarországi diák iratkozott be a prágai cseh tannyelvű egyetemre. A beiratkozott hallgatók 91%-a volt szláv nemzetiségű, egyharmaduk szlovák. Mészáros Andor: Magyarországi diákok a prágai egyetemeken 1850—1918. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 4.) Bp. 2001. 30., 51. 313
