Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mészáros Andor: A cseh tartományok iskoláinak magyarországi diákjai a 19. században
—(р^Т^э— Mészáros Andor Magyarországi diákok cseh tanintézetekben a 19. században1 Közép-Európa nemzeti mozgalmai közül a 18. század utolsó évtizedeiben induló cseh megújulási mozgalmat a legsikeresebbek, legdinamikusabbak közé szokás sorolni. A mozgalom lendületessége expanzív törekvéseiben is megnyilvánult. E nyelvi, kulturális terjeszkedés kezdetben főképp arra irányult, hogy a cseh és német nyelvű tartományokban a nyelvi viszonyok a csehek számára kedvezően változzanak meg. A 19. század első harmadától a nemzetébresztő értelmiség fontos céljának tekintette a nyelvhatár kitolását és a városok cseh nyelvűvé tételét, a homogén német nyelvű területeken a cseh mozgalom megjelenését. Sorra jöttek létre azok az egyletek, amelyek a cseh nyelven történő iskoláztatást támogatták, könyveket juttattak a nyelvhatáron túl élő közösségeknek.2 Nem véletlen, hogy Prága mellett a Csehország északi részén, a nyelvhatáron fekvő, ám többségében csehek lakta város, Elradec Králové lett a nemzeti újjászületési mozgalom egyik központja.3 A cseh mozgalom térhódításának másik iránya a birodalomban élő kisebb szláv népek mozgalmának támogatása volt. Lelkesen fordultak a nemzetébresztők az osztrák tartományokban élő szlovének irányába, támogatták kulturális intézményrendszerük kiépítését.4 De - mint közismert - a legintenzívebben a magyarországi szlovákság felé irányult a mozgalom figyelme. A korábbi, elsősorban 17. századi gyökerű protestáns kapcsolatok nyertek a 19. század elején fokozatosan modern, nyelvi, etnikai tartalmat. 1 A tanulmány az OTKA NN 107667 azonosítószámú, Hungarikumok a Cseh Irodalmi Múzeum Levéltárában című nemzetközi projekt keretében készült. 2 Jan Kren: Konfliktní spolecenství. Cesi a Némci 1780—1918. Praha 1990. 3 Hradec Královéban Jan Hostivit Pospisil nyomdája, könyvkereskedése körül alakult ki fontos központ. Pospisil kapcsolatot teremtett a magyarországi szlovák mozgalom vezető személyiségeivel is, többek között Eudovit Stúr is megfordult nála. (Zdenék Simecek: Geschichte des Buchhandels in Tschechien und in der Slowakei. Wiesbaden 2002. 74-75.) 4 Irena Gantar-Godina: Slovensko - ceski stiki do 1918. In: Samostatny stát mezi vétsími sousedy. Podnet pro slovinskou politiku a kulturu. Szerk. Jaroslav Pánek. Praha 1999. 36-52.J 309
