Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Kissné Bognár Krisztina: A zeneakadémia működése és hallgatói (1875-1919)
Kissné Bognár Krisztina: A Zeneakadémia működése és hallgatói (1875-1919) 2.2. Felvételi szabályozás Az iskola működésének első évtizedeiben kialakult és véglegessé vált a felvételi követelményrendszer, valamint a vizsga rendje is. Az 1899-ben írásban rögzített általános jelentkezési feltételek szerint: „A zene-akadémia növendékei lehetnek ifjak és lányok, honosságra való tekintet nélkül, a mennyiben az általános műveltségnek azt a fokát elérték, mely az előszabott tananyag felfogásához megkívántatik, és határozott zenei tehetségök van. Első sorban azonban magyarországi illetőségűek veendők fel, s csak az általok el nem foglalt helyekre vehetők fel külföldiek is.”7 A növendékek csak sikeres felvételi vizsga után kezdhették meg tanulmányaikat. A felvételi zártkörű volt, az igazgató és a szaktanárok előtt kellett számot adnia a jelentkezőnek képességeiről. A szabályzat rendelkezése szerint általánosságban a tanfolyamok első osztályába kerültek a hallgatók, de megfelelő szintű ismeretekkel rendelkezőket magasabb osztályokba is beoszthattak. Hivatalos dokumentumaik közül kereszdevelüket és születési bizonyítványukat kellett bemutatniuk. A felvétel nem volt végleges, az első évben bármikor elbocsátható volt a tehetségtelennek, vagy feltűnően hanyagnak bizonyuló diák. A szabályzatokban az általános felvételi feltételek ismertetése mellett az egyes tanulmányi szintekre, illetve tanszakokra vonatkozóan részletesen meghatározták (esetenként zeneművekre, konkrét zenei ismeretekre lebontva) a „vizsgálaton” számon kérhető ismeretanyagot. 1905-ben néhány ponton bővültek a felvételi szabályok. Feltehetőleg a tehetséges jelentkezők számának növekedése indokolta azt a rendelkezést, amely rögzítette, hogy amennyiben a felvehető növendékek számánál többen tesznek sikeres vizsgát, a felvételi bizottság feladata a képzésbe kerülő hallgatók kijelölése, rangsorolása. Az egyes tanfolyamok esetében alapvetően nem változtak a felvételi előírások, csupán a magánének, illetve opera tanszakon került sor a jelentkezők életkorának meghatározására (magánének: nők betöltött 16, férfiak betöltött 17 év; opera: nők betöltött 20, férfiak 21 év.8) 1909- ben szigorodtak a zenetanár képző tanfolyamra való bejutás feltételei, mivel csak azok az akadémiai növendékek tanulhattak tovább, akik tanszakuk III. évfolyamát legalább jeles eredménnyel fejezték be. 2.3. A tanév, vizsgák, bizonyítványok, oklevelek A felvételi vizsgán eredményesen szereplő növendékek szeptember 1-én kezdhették meg tanulmányaikat az akadémián. A második félév február 1-től június végéig tartott, az oktatást a tanév során a vasárnapokon és a katolikus 7 Szabályzat 1899. 8. 8 Szabályzat 1905. 12. 296
