Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Kissné Bognár Krisztina: A zeneakadémia működése és hallgatói (1875-1919)

_

tatása mellett a felvételi, tanulmányi és vizsgaszabályokról rendelkezett. 1919- ig még két alkalommal került sor a működés feltételeit meghatározó dokumentum felülvizsgálatára, módosítására.3

2.1. Tanfolyamok és tanszakok

A szabályzat alapján az akadémia tanítási rendszere öt tanfolyamból állt. A különböző képzési szinteken más-más tanulmányi idővel más-más cél elérése volt a növendékek feladata. Az előkészítő tanfolyam tizenhárom tanszakán az illető hangszerek játékának, valamint a zeneelméleti alapismereteknek elsajátításával vált alkalmassá a hallgató az akadémiai tanfolyamra való felvételre. A tanulmányi idő a szakok többségében három tanév volt, kivételt képezett a hegedű és gordonka (4 tanév), illetve a cimbalom (1 tanév). A hangszeres alapkészségeket megfelelő szinten elsajátító növendékek felvételi eljárás után folytathatták tanulmányaikat a művészi pályára felkészítő akadémiai tanfolyamon. A zeneszerzés, zongora, hegedű, gordonka és orgona szak tanulmányi előírásait négy év alatt, míg a fúvós hangszerek, valamint a hárfa és cimbalom tananyagát három év alatt lehetett elsajátítani. Ugyancsak három éves volt az operai művészeket szolgáló operai tanfolyam. A zongora szakot végzett hallgatók további két év elteltével tanári oklevelet szerezhettek a zongora- tanár-képző tanfolyamon. A tanulmányi rendszerhez tartozott még a gyakorló iskolai tanfolyam, amely növendékei számára elemi szintű zongoraoktatást biztosított, egyben lehetőséget adva ezzel a tanárképző hallgatóinak a gyakorlati tanításra.4 A Zeneakadémia sajátos szervezeti felépítése révén a 19. század végére a zeneoktatás minden szintjét és területét magába foglalta. A 20. század elején megjelent rendelkezések a kialakult rendszer kisebb változásait rögzítettek (a tanárképzésbe a hegedűsök is bekapcsolódhattak, az előkészítő tanfolyam egyéves magánének kurzussal bővült,5 új tanfolyamként két tanévre terjedő hangverseny-énekes oktatás indult6).

Kissné Bognár Krisztina:

A Zeneakadémia működése és hallgatói (1875—1919)

3 Az Orsz. M. Kir. Zeneakadémia szervezeti és szolgálati szabályzata. (Jóváhagyta a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszer 14421/1905. sz. alatt kelt rendeletével.) Bp. 1905.

Az Orsz. M. Kir. Zeneakadémia szervezeti és szolgálati szabályzata. (Jóváhagyta a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 60577/1909. sz. alatt kelt rendeletével.) Bp. 1909.

4 Szabályzat 1899. 2-7.

5 Szabályzat 1905. 4.

6 Szabályzat 1909. 9.

295