Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Kelemen Elemér: A középiskolai tanárképzés hazai változásainak jogszabályi háttere (1777-2010)
Kelemen Elemér: A középiskolai tanárképzés hazai változásainak jogszabályi háttere (1777—2010) tanárvizsgáló bizottság, képesítő vizsga) és a tanárképesítést — négyéves képzési idővel és formális gyakorlóévvel — az egyetemi karok feladatává tette. 1954- ben — kormányrendelettel — beszüntették az Eötvös Collegium működését is.37 Az egységes tanárképzés 1954-es keletű koncepciója az ELTE karain folyó tanárképzés funkcióját az általános iskolai tanárok képzésére is kiterjesztette.38 A korábbi képzési rendszer részleges rehabilitációjának jegyében 1958- ban újjászervezték az Eötvös Kollégiumot és a gyakorló gimnáziumokat, 1959-ben pedig öt évre emelték a képzési időt. Ezek az intézkedések indították el — egyetemi hatáskörben — a tanárképzés „permanens reformját”, ami a rendszer szükségszerű, divergálódására és intézményenként eltérő képzési struktúrák kialakulására vezetett. Egységes tanári képesítési követelmények kiadására, azaz a rendszer kimeneti jellegű szabályozására csak 1997-ben került sor (Lásd 111/1997. s% kormányrendeletei),39 Egységes tanárképzés Az egységes tanárképzés koncepciója, 1954-es megfogalmazásától kezdve végigkísérte a tanárképzéssel kapcsolatos vitákat, kiindulópontja volt az 1980- as évek pécsi „modellkísérletének” is.40 Az általános iskolai és a középiskolai tanárképzés duális jellegét, megosztottságát a tanári képesítés egységes követelményeit meghatározó 1997. évi 111. s%. kormányrendelet szüntette meg. A két képzési szisztéma gyakorlati összehangolását elősegítette, gyorsította a kreditrendszer bevezetése (90/1988. sz. Korm. rend., módosítás: 200/2000. sz. Korm. rendelet), valamint a kreditrendszer és a képesítési követelmények összehangolása (77/2000. sz. Korm. rend., módosítás: 167/2003. sz. Korm. rend.) A magyar felsőoktatás bolognai rendszerű átalakításának eredményeként a tanárképzésben is kialakult a többciklusú, lineáris képzési szerkezet (3 éves alapszak + 2 éves tanári mesterképzés.41 (Lásd 25212004. s%. Korm. rendeletet) 37 A magyar felsőoktatás évszázadai i. m.; Kardos ].: Az iskola i. m.; Németh A.: A magyar középiskolai tanárképzés i. m.; Tóth G.: Az Eötvös Collegium i. m.; Tanulmányok és dokumentumok i. m. 38 Lásd 37. sz. jegyzetet. 39 Pedagógusképzés I. 1997. 7-15.; Tanárképzésünk megújítása. (A felsőoktatás fejlesztését szolgáló kutatások) Szerk. S. Faragó Magdolna. Bp. 1993.; Kocsis Mihály: A pedagógusképzés szerkezeti és tartalmi változásai az 1990-es években. In: Tartalmi változások a közoktatásban az 1990-es években. Szerk. Vágó Irén. Bp. 1999. 267—304.; Tadányi Andor: A pedagógusképzés átalakításának-fejlesztésének kérdései. Pedagógus- képzés 1. (2003) 75—80.; Kardos ].: Az iskola i. m. 40 Tadányi Andor: Gondolatok a pedagógusképzés továbbfejlesztéséről. Pedagógiai Szemle 53. (1983) 234—246., 335-349.; Kelemen E.: A magyar pedagógusképzés i. m.; Kardos J.: Az iskola i. m. 41 Lásd 39-40. jegyzetet. 278
