Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Karády Viktor: Egy nagy kutatás margójára. Nemesek, keresztények, zsidók a peregrinus diákságban (1850-1918)
Karády Viktor: Egy nagy kutatás margójára. Nemesek, keresztények, zsidók a pereginus diákságban (1850—1918) piac tulajdonképpen a német nyelvterület egyetemi piacának integráns része volt. 4. táblázat Peregrináció helye zsidók nemesek mások együtt Bécs 49.1% 34.8% 32.4% 36.8% más Ausztria és Csehország 23.5% 38.8% 34.5% 32.1% Kelet-Európa és Balkán 0.6% 2.5% 4.1% 3.1% Nyugat-Európa 3.0% 2.2% 4.0% 3.6% Németország 23.8% 21.6% 25.0% 24.4% összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Ez többek között megnyilvánult az oktatók intenzív cserekapcsolataiban s abban, hogy az egyes egyetemeken abszolvált tanulmányi féléveket és vizsgákat más egyetemeken is érvényesnek tekintettek a diploma felé vezető képzési ciklusban ezen a nagy nemzetközi piacon belül. A művelt középosztályok domináns német nyelvtudása mellett a peregrinusok német orientációjában szerepet játszott azonban az osztrák és cseh német egyetemek presztízse és közelsége is. Pozsonyból Bécsbe rövid vonatút vitt. A fizikai távolság a legtöbb német nyelvű intézménynél nehezebben elérhetővé tette a számba jövő francia, angol, holland, belga vagy olasz megfelelőiket. Ami az angol egyetemi hálózatot illeti, ez ebben a korban majdnem kizárólag a gyarmati elitcsoportok képzésére volt beállítva a külhoniak viszonylatában. E szempontból a magyar diákság dualista kori peregrinációja valószínűleg a többi közép-keleti országgal összehasonlítva eléggé egyedülállónak bizonyulhat. A nagy kibocsájtó államok vagy régiók — az orosz, a lengyel vagy a balkáni államok — külföldön (zömmel Nyugaton) tanuló diáknépessége ekkoriban erősen megoszlott a német és a francia nyelvterület között. Globálisan a nem német kisebbségekhez tartozók inkább a francia, míg a német háttérnek inkább a német egyetemeket és főiskolákat látogatták, többségükben az időben egyre inkább a franciákat. A magyarországit megközelítő képletet minden bizonnyal csak a Monarchián belüli diáknépességeknél és a zömmel német hátterű balti régiók peregrinusainál találni. Ami a 4. táblázatban elkülönített három csoport közötti eltéréseket illeti, pusztán egyetlen elég markáns különbség észlelhető a migrációs célhelyek tekintetében. Ha mindannyiuk többsége a kettős monarchia német intézményeit látogatta, közöttük a zsidó diákok fele egyenesen Bécsben tanult, míg a másik két diákkategóriának csak a harmada. Ennek megfelelően a zsidó peregrinusok sokkal ritkábban töltöttek időt az osztrák vidéki vagy a cseh egyete263
