Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Karády Viktor: Egy nagy kutatás margójára. Nemesek, keresztények, zsidók a peregrinus diákságban (1850-1918)
Karády Viktor: Egy nagy kutatás margójára. Nemesek, keresztények, zsidók a pereginus diákságban (1850—1918) meken és főiskolákon, míg keresztény pályatársaik nagyjából egyenlően oszlottak meg a birodalmi főváros és a vidéki német-Habsburg nyelvterület között. A német birodalmi intézmények látogatottsága közel azonos volt a három csoportban, bár ez — közelebbi vizsgálatból megállapíthatóan — a dualista korszak utolsó évtizedeiben lett egyre gyakoribb 1914 előtt.11 Megfigyelhető e mellett, hogy a zsidó diákok gyakorlatilag csak a tőlünk nyugatabbra fekvő főiskolai intézményekben fordultak elő, míg a keresztény diákság, bár csekély százalékban - persze etnikai hovatartozásától nem függedenül —, Krakkóban, Zágrábban és Bukarestben is. Nyugat-Európában azonban ismét nagyjából egyformán ritkán találni e korban magyarországi diákokat. Az egyetlen reflektálásra szoruló megfigyelés tehát a zsidó peregrinusok kiemelkedően magas szintű bécsi koncentrációját illeti. Itt biztosan szerepet játszott a bécsi intézmények nemzetközi akadémiai rangja, kezdve a tudományegyetemmel, melynek egyes fakultásait — például az orvosit vagy a bölcsészt — a kontinens legjobbjai között könyvelték el. Ugyanez a keresztény diákokat is vonzhatta, de ezeknél a vidéki Habsburg-egyetemek közelsége vagy etnikai vonzereje (például az 1882 óta önálló prágai cseh egyetem a nemzeti — esetenként pánszláv — érzelmű szlovák értelmiségre) más irányú szívóhatást gyakorolt. Egyes magas peregrinációs hajlandóságú etnikai kisebbségek — például az evangélikus szászok - egyértelműen inkább németországi intézményeket látogattak a ‘túlságosan katolikusnak’ ítélt bécsiekkel szemben. A magyar negyvennyolcas ihletésű nacionalizmus hívei Bécsben a nemzetállam ellenségének szimbólumát láthatták, s ezért is elkerülhették. Az asszimilálódó zsidó diákságban inkább ezzel ellentétes pozitív beállítódások rögzülhettek. A kiegyezés előtti időszaktól fogva a császári politika inkább a zsidók védelmezőjeként és emancipációjuk fokozatos megvalósítójaként működött. A század végétől kezdve Bécs már egyenesen a germanizált zsidóság legfőbb kultúrközpontjának az imázsát viselte - Freud fellépésének, Mahler operaházi igazgatóságának és magának a növekvő arányú zsidó diákságnak is köszönhetően. Összefoglalás Rövid tanulmányomban csak a Szögi László és munkatársai által megvalósított prozopográfiák komplex statisztikai elemzésének néhány egyszerű, de eddig még ki nem aknázott lehetőségét igyekeztem illusztrálni, tekintettel még az egész történelmi Magyarországra vonatkozó peregrinációs kutatásokra. A munka további és nagyobbik része azonban előttünk áll, hiszen ezeknek a történész szakma számára feltárt adatbankoknak a kincsesbányája még rengeteg statisztikailag is demonstrálható fontos összefüggést rejt magá11 L4r^ló: Magyarországi diákok németországi egyetemeken i. m. 27-34. 264
