Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Kapronczay Károly: Lengyel "földalatti" hazai és emigrációs iskolák a második világháború éveiben
—— Kapronczay Károly Lengyel „földalatti” hazai és emigrációs iskolák a második világháború éveiben Az 1939. szeptember elsején kirobbant német-lengyel háború nemcsak világháborúvá szélesedett, hanem a német-szovjet titkos megegyezés (1939. augusztus 23.) következtében a Szovjetunió lehetőséget kapott nyugati határainak nyugatabbra „helyezésére”, a Baltikum bekebelezésére. Az új hatalmi osztozkodás ugyan tiszavirág életűnek bizonyult, hatalmas szenvedést hozott a lengyel népre, de a megszállt területeken kialakult állapotok jól tükrözték a nemzetiszocialista és a szovjet ideológia és hatalom igazi arculatát, hasonlóságait és szándékait. Az 1939. augusztus 23-án megkötött „megnemtámadási szerződés” titkos záradékainak megfelelően Lengyelország két szomszédja megkezdte felkészülését az invázióra. A német katonai fölény ugyan kemény lengyel ellenállásba ütközött, jelentős területek feladásával lassan hátráltak a Szovjetunióval határos keleti terültetek felé. Feltehetően 1939. szeptember 15- én Sztálin végleges döntést hozott Lengyelország katonai megtámadására. 1939. szeptember 17-én hajnali 5 órakor megindult az elsöprő erejű szovjet katonai támadás, 1939. szeptember 18-án a lengyel katonai főparancsnokság parancsot adott a hadseregnek Magyarország és Románia irányában történő visszavonulásra. Ezt tette a lengyel kormány és parlament is. A lengyel állam gyakorlatilag vereséget szenvedett, bár soha nem adta meg magát. A megszállt lengyel területen osztozkodó nemzetiszocialista és szovjet hatalom eltérő módon kívánta — a további fejlemények függvényében — megoldani a fennhatóság kérdését. A Harmadik Birodalom valamiféle szatellit állam kialakításában gondolkodott, elutasította a német-szovjet kondomínium gondolatát, előbb — 1939. szeptember 22-én — egy német-szovjet közötti demarkációs vonal meghúzásáról nyilatkoztak, majd 1939. szeptember 29-én „baráti egyezmény” szerint véglegesnek tekintették a demarkációs vonal mentén megszállt területek hovatartozását. Sztálin valóban ünnepelhetett, mert szabad kezet kapott a Baltikum bekebelezésére, felléphetett Finnország ellen, megszerezhette a Romániához tartozó Besszarábiát. Ami a lengyel területeken kialakuló „államrendet” illeti, egymástól eltérő elképzeléseket valósítottak meg. 241
