Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Gazda István: Fizika tankönyvek, műszaki és népszerűsítő fizikák Magyarországon a reformkorban és az abszolutizmus időszakában (1825-1860)
Gazda István: Fizika tankönyvek, műszaki és népszerűsítő fizikák Magyarországon a reformkorban és az abszolutizmus időszakában (1825—1860) Ugyancsak műszaki fizikákkal gazdagította a mechanika szakirodalmát Petzval Ottó, ezek egy része is kőnyomatos sokszorosításban látott napvilágot.21 Egyik legismertebb műszaki fizikája 1848-ban látott napvilágot Egyensúly és Mostan címmel, ez is kőnyomatos kiadvány. Megemlítjük, hogy testvére, Petzval József, akinek optikai találmányait a világ számos kézikönyve jegyzi, 1843-ban Pesten is közreadott egy kis kötetet az általa feltalált objektívhez kötődő kutatásairól — ez is a műszaki fizika körébe sorolható. Az 1848-as év utolsó hónapjaiban indult meg az oktatás a bölcsészeti karon megszervezett hadi tanfolyamon, amelyhez Petzval írt műszaki fizikát.22 A tanfolyam számára klasszikus fizika nem jelent meg, hanem a forgalomban lévő főgimnáziumi-akadémiai tankönyveket használták. Fizikaoktatás folyt még a Selmeci Bányászati Akadémián is, több tanárnak is volt kéziratos fizikája, amelyből tanított, de azok sajnos nem jelentek meg nyomtatásban. Aránylag kevéssé ismert adat, hogy a később nemzetközi hírűvé vált fizikus, Christian Doppler (a róla elnevezett elv leírója) 1848-49- ben Selmecbányán a matematika-fizika-mechanika tanára volt.23 Fizikák ismeretterjesztő céllal Ami a nem kötelező iskolai irodalmat, tehát a természettudományt népszerűsítő, s azokon belül fizikai fejezeteket is tartalmazó műveket illeti, ezek sorában vizsgált korszakunkban a legkorábbi J. Eschenburg enciklopédiájának magyar fordítása, amelyet a szorgalmas szakíró, Lánghy István ültetett át magyarra (1828). A ’30-as évek legtöbbet forgatott könyvsorozata a Kö^has^nu esmeretek tára volt, s ezen belül számos nívós fizikai szócikkel is találkozhatunk, s ugyanez jellemző a későbbi évek lexikális kiadványaira, köztük az 1859-ben indult Egyetemes Magyar Encyclopaediá-n is. Néhány nemzetközi, fizikusokat is bemutató életrajzi munkát is lefordítottak, de azoknál mindenképpen értékesebb a Lokodi-féle 1831-es, lényegében első komoly hazai Newton-életrajz.24 21 Kondor Gusztáv: Petzval Ottó. (A M. T. Akad. elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek VI/1.) Bp. 1891. 8. 22 Acs Tibor: Hadi tanfolyam a bölcsészeti karon és a pesti egyetemi légió, 1848—1849. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 22.) Bp. 2001. 170, [14]. 23 Lásd bővebben: A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia oktatóinak rövid életrajza és szakirodalmi munkássága, 1735—1918. (A Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai) Szerk. Zsámboki László, közrem. Hiller István. Miskolc 1983. 370. 24 A többi történeti munkáról: Ga^da István: Fizikatörténeti kiadványok Magyarországon a 19. században. In: Pro Nonagesimo. Tanulmányok Schultheisz Emil professzor 90. születésnapjára. Szerk. Kapronczay Károly - Kapronczay Katalin. Bp. 2013. 73- 82. 203
