Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Gazda István: Fizika tankönyvek, műszaki és népszerűsítő fizikák Magyarországon a reformkorban és az abszolutizmus időszakában (1825-1860)
Gazda István: Fizika tankönyvek, műszaki és népszerűsítő fizikák Magyarországon a reformkorban és az abszolutizmus időszakában (1825—1860) A veszprémi piaristák számára Thüringer Ambro készített fizikát és műszaki fizikát, elemi géptant (1853 és 1854).18 Thüringer naprakész ismereteket akart adni, hiszen az 1853-ban kiadott kötetben már ismerteti az előző évben felfedezett Psyche és Thetis elnevezésű kisbolygókat, és talán ő az egyetlen tankönyvírónk e korban, aki hivatkozik a ferro-, para- és dia-mágnességre. A bencés rend talán legnevesebb fizikatanára Jedlik Ányos volt, aki kezdetben a Pozsonyi Kir. Akadémián tanított, s a részükre 1839-ben közreadott munkája még latin nyelvű volt, s a mechanika alapelveit tárgyalta. Fizika tankönyvek a felsőfokú oktatási intézmények számára Ezeket az iskolatípusokat a legnehezebb áttekinteni ebben az időszakban, elsősorban az okoz gondot, hogy mely intézmények sorolhatók ebbe a kategóriába. Nyilvánvaló, hogy ide tartozik a pesti Tudományegyetem, s az annak keretében létrejött Institutum Geometricum,19 valamint az 1846-ban felállított József Ipartanoda, amelybe 1850-ben beolvadt az egyetemi mérnökképző intézet, s néhány éven keresztül inkább középfokú, műszaki ismereteket adó intézményként működött. 1850ben az előkészítő osztályt előbb két évfolyamosra bővítették, majd a következő évben megszüntették, s helyette háromosztályos főreáliskolát állítottak fel. Felszámolták a gazdasági és kereskedelmi osztályokat is, csak a technikai osztályban folyt tovább a képzés, német nyelven. 1856-ban Joseph Polytechnicum néven alakult át új, de már felsőfokú képzést adó intézménnyé, amelynek az oktatási nyelve 1860-tól ismét a magyar lett. Ebből az intézményből jött létre az 1871/72-es tanévben Magyar Királyi József Műegyetem. Az akadémikus Jedlik Ányos az Institutum Geometricum számára mérnöki fizikákat írt latin nyelven, a Tudományegyetem számára pedig megírta az első magyar nyelvű felsőfokú egyetemi tankönyv első kötetét, a második kötet szakanyaga sajnos kéziratban maradt, illetve annak egy része — egyik diákja lejegyzésében — egykoron kőnyomatos sokszorosításban megjelent.20 18 Az 1850 és 1860 között megjelent középiskolai tankönyvekről lásd bővebb értékelésünket: Ga%da István: A gimnáziumok és a fizika a Bach-korszak Magyarországán. In: Forradalom után - kiegyezés előtt. A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában. Szerk. Németh G. Béla. Bp. 1988. 538-560. 19 Lásd Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum. (Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára. Műszaki tudománytörténeti kiadványok 5.) Bp. [1954.] 190.; S%ögi Fásuló: A Műegyetem története az Institutum Geometricum alapításától a kiegyezésig. Egyetemi doktori disszertáció. Gépirat. Bp. 1978. 265 fok; S^ögi Fásuló: Mérnökképző Intézet a Bölcsészeti Karon 1782—1850. Bp. 1980. 261. 20 Lásd bővebben Ferencsy Viktor: Jedlik Ányos István élete és alkotásai. Győr 2000. XI, 665, XV. + VII t.; Mayer Farkas-. Epizódok Jedlik Ányos életéből. 2. jav. kiad. Szerk. Székács István, sajtó alá rend. Gazda István. Bp. 2010. 194. 202
