Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Gazda István: Fizika tankönyvek, műszaki és népszerűsítő fizikák Magyarországon a reformkorban és az abszolutizmus időszakában (1825-1860)
Gazda István: Fizika tankönyvek, műszaki és népszerűsítő fizikák Magyarországon a reformkorban és az abszolutizmus időszakában (1825—1860) Tarczy Lajos több, bővített szakanyaggal ellátott tankönyvet is készített. Első nagyobb lélegzetű fizikája 1838-ban látott napvilágot, ez részletes vegytani részt is tartalmazott, s ehhez még egy külön kötetet is csatolt a csillagászat alapjairól. Fizikájának második, teljes egészében átdolgozott kiadása 1843-ban került ki a sajtó alól, s ez már egy kétkötetes munka volt. Tegyük hozzá, hogy még hosszú éveken át a középiskolai fizika tankönyvek tárgyalták a csillagászat és a kémia anyagát is.13 Tarczynak a nagyobb lélegzetű fizikáit néhányan kritikus szemmel fogadták, ezek a cikkek a reformkor értékes szaktudományi vitáiként maradtak fenn az utókor számára.14 Szigethi Warga János szintén protestáns tankönyvíró volt, Kézy Mózes utódaként kezdett Sárospatakon, majd Nagykőrösre került. Hegel egyik első magyarországi követőjeként tartjuk számon,15 s őt is tagjai sorába fogadta a Magyar Tudományos Akadémia.16 Nagyszámú munkája jelent meg, ezek sorában első fizikakönyve 1842-es, annak második kiadása 1850-es. Tankönyveiben tárgyalja a mechanikát, a hang, a hő és elektromosság problémáit, valamint a növényi és állati szervezettel kapcsolatos kérdéseket, így lényegében hasonló dolgokat tárgyal, mint Hegel Természetfilozófia című műve. A váci piaristák számára a tudományegyetemi professzor, Tomcsányi Ádám követője, Schirkhuber Móric írt fizika tankönyveket (ezek első kiadása 1844-ben jelent meg, utóbb pedig 1851-ben és 1852-ben). О is német forrásokból dolgozott, elsősorban a bécsi Andreas Baumgartner és Andreas von Ettingshausen közös művét használta (Dessen Naturlehre),17 s nyilván nem véletlen, hogy e két professzor 1858-ban Akadémiánk tiszteleti tagja lett. 13 Lásd bővebben Szpkefalvi-Nag) Zoltán: A kémia magyarországi oktatása a Bach-kor- szakban. (Az egri tanárképző főiskola füzetei 616.) Eger 1974. 91-106.; Móra László — Próder István - Gazda István: A magyar kémia és vegyipar kronológiája. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 2.) Bp. 1997. 128. — bővített online kiadás, URL: http://real.mtak.hu/20628/ 14 Ezeket a publikációkat részletesen Vekerdi László elemezte, lásd Vekerdi László: A Tudománynak háza vagyon. Reáliák a régi Akadémia terveiben és működésében. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 1.) Sajtó alá rend. Gazda István. Piüs- csaba-Bp. 1996. 227. - URL: http://mek.oszk.hu/05400/05455/index.phtml 15 Lásd bővebben Fehér Katalin: Hegel eszméi XIX. századi tankönyveinkben. Magyar Könyvszemle 102. (1986) 2-3. sz. 135-148. 16 Galgóczy Károly: Emlékbeszéd Szigethi Warga János lev. tag felett. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből) Pest 1875. 23. [1]. 17 Még Bolyai Farkas házi könyvtárában is megvolt több kötet Baumgartnertől és Ettingshausentől, a matematikaiakat Bolyai János is használta. Lásd Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 25.) Összeáll. Gazda István. Bp. 2002. 766. 201
