Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében
Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében A pozsonyi iskola tanrendszere Magának a líceum elnevezésnek sikeres meghonosítása a magyarországi evangélikus iskolák körében — a II. Ratio Educationis hatására5, de attól eltérő tartalommal — Schedius Lajos 1806-ban megjelentetett Systema rei scholasticae című tantervének érdeme.6 Az evangélikus iskolák esetében ennek definíciója egy a gimnáziumi osztályokra épülő, de azoktól szervezetileg mindinkább elkülönülő, bölcsészeti, teológiai és jobb esetben jogi tanfolyamot — vagy legalább annak néhány tudományát — egyaránt magába foglaló intézményt jelölt.7 Az iskolákból többnyire ellenkezést kiváltó új tanterv az egyik első lépése volt a lutheránusok oktatási rendszerének összehangolását célzó kísérletek sorának, és noha maradéktalan bevezetésére egyetlen iskola esetében sem került sor, megjelenése azok szerkezeti változására mindenképpen serkentő hatással bírt. Az autonómiájukat féltve őrző intézmények ellenállása mellett, azok szegényes gazdasági körülményei - kivált az 1811-es devalváció időszakában — hátráltatták megvalósításának lehetőségét.8 Az értékcsökkenés súlyos csapásként érte az iskolákat, amely Pozsony esetében annak nevezetes 16000 forintos Jeszenák-féle alapítványának 4689 forintra való csökkenésével járt.9 Az iskolának felajánlott támogatások jövedelméből biztosították a tanárok és diákok különféle ellátásait, amilyen például az 1816-ban10 alapított Skaricza-féle tápintézet is volt, amely az alumneum diákjainak élelmezését biztosította 1821/22-ben 4572 forintból.11 A két alapítványon keresztül jól megmutatkozik, hogy a devalváció milyen jelentős hatással járhatott az iskola diákjainak mindennapi életére. Azonban mindezen hátráltató tényezők ellenére is a Pozsonyi Líceum az elsők között kísérelt meg alkalmazkodni az új tanterv némely előremutató eleméhez. Ezt annál könnyebben hajthatták végre annak tanárai, mivel tanrendjének 1787-es változtatásához képest az új rendszer nem állított drasztikus követelményeket az intézménnyel szemben.12 A korábbi tanterv is magában 5 Komis Gyula: A magyar művelődés eszményei. I—II. Bp. 1927. I. 223. 6 Mészáros István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996—1948. Bp. 1988. 60. 7 Az ágostai hitvallású evangélikusok iskolaügyének rendszere Magyarországon. Szerk. Kelemen Elemér. Bp. 1992. 33-38. 8 Syelényi Ödön: A magyarországi középiskolák tantervének történetéhez. Theologiai Szaklap 13 (1915) 147. ' 9 Haán Lajos: A magyarországi ágostai hitvallású evangeücusok egyetemes gyűlései és az egyetemes világi felügyelői hivatala. Bp. 1882. 35. 10 Markusovs^ky Sámuel: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története kapcsolatban a pozsonyi ág. hitv. evang. egyház múltjával. Pozsony 1896. 631. 11 EOL AGE II. a. 1.7. 12 Markusovs^ky S.: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum i. m. 412. 180
