Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében
Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében hordott némely egységesítés irányába mutató jelleget, mivel megalkotásakor bizonyos mértékig figyelembe vették az I. Ratio Educationis tantárgyfelosztását.13 Ezek fényében tehát világos, hogy Pozsony esetében nem az intézményi ellenállás jelentett nehézséget, hanem az új rend által támasztott financiális követelmények. Még a pozsonyi evangélikus egyházgyülekezet sem rendelkezett az abban előírt számú tanerők finanszírozásának költségeivel, ezért fordult segítségért az evangélikusok egyetemes gyűléséhez. Utóbbinak 1814. szeptember 3—4. között tartott ülése vitatta meg a pozsonyiak kérvényét, amely a tanterv életbe léptetéséhez anyagi támogatást kért. A gyűlés kedvező döntésével a hiányzó tanári állás betöltését kezdetben évi 400 forinttal támogatta.14 így tehát az intézmény megfelelő gazdasági hátterének megteremtésével lehetőség nyílt a felsőbb osztályokon belül korábban szorgalmazott teológiai tanfolyam létrehozására.15 Az iskola helyzetének rendezését követően kezdődhettek meg a tanácskozások az oktatás rendjének modernizálásáról. Az ezek eredményeként elkészült tervezet 1815. október 8-án került az iskolát felügyelő konventhez. Az elfogadott és az 1815-ös tanévtől alkalmazott rendszer szerint a líceumi képzés kétéves — jogi tárgyakat is magába foglaló — bölcsészeti, továbbá kétéves teológiai tanfolyamból állt.16 Mint láthattuk hosszas szervezőmunka eredményeként jöhetett csak létre az a tanterv, amely, ha nem is teljesítette maradéktalanul a Schedius-féle tanrendszer előírásait, igyekezett annak egyes elképzeléseit az iskola saját igényeivel és lehetőségeivel összhangba állítani. A bevezetett tanterv azonban nem volt hosszú életű, mivel már 1820-ban sor került módosítására. A reform együtt járt a líceumi képzés átalakításával, amikor az addig kétéves bölcsészeti képzést további egy évvel bővítették ki.17 így a líceum szerkezete hároméves bölcsészeti, jogi, valamint további kétéves teológiai képzésre módosult. Jelentősebb változást azonban a pozsonyi iskola életében az 1823-ban bevezetett tan terv hozott, amelyet ismét az iskola képzési céljainak megfelelően alakítottak. Az Ordo audiendarum disciplinarum nevű dokumentum, mely a teológia tárgyait nem érintette, az alsóbb osztályokban új reálpedagógiai újításokat hozott,18 a későbbi tervezetekhez hasonlóan nagyobb hangsúlyt fektetve a humán és reáltárgyak közti egyensúly megteremtésére.19 A líceumi osztályokat illetően a dokumentum alapján - az anyakönyvek tanúsága 13 Komis Gj.: A magyar művelődés eszményei i. m. I. 338. 14 Haán E.; A magyarországi ágostai hitvallású i. m. 35. 15 Markusovs^ky S.: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum i. m. 413. 16 Markusovs^ky S.: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum i. m. 414. 17 Markusovs^ky S.: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum i. m. 419. 18 Bajkó Mátyás: Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp. 1976.147. 19 A magyar nevelés története. I. Főszerk. Horváth Márton. Bp. 1988. 305. 181
