Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Kenyeres István: Köszöntő
—— Szögi 1990-től 1994-ig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Felső- oktatási és Kutatási Főosztályán is dolgozott miniszteri tanácsosként, egyetemi oktatói munkája mellett. 1995-ben nagy változás állt be pályájában, az Egyetemi Könyvtár főigazgatójává nevezték ki. Magyarország egyik legrégibb és legpatinásabb könyvtárát 2013-ig vezette, egyúttal az Egyetemi Levéltár is ő hozzá tartozott. Könyvtárigazgatósága idején indult meg, majd teljesedett ki a könyvtár informatikai modernizációja, a közös katalógus bevezetése, létrejött az elektronikus információszolgáltatás rendszere. Igazgatósága alatt új különgyűjtemény jött létre a könyvtár 16. századi anyagára (Antikva-gyűjtemény). Könyvtárosok közötti elismertségét jelezte az is, hogy az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának alelnökévé (1997—2002), majd elnökévé választották (2002—2004). Szögire egyetemi évei alatt nagy hatással volt Urbán Aladár és Szabad György, ezért a reformkor érdekelte igazán. Pályája alakulása hozta magával, hogy a 18—19. századi magyar egyetemtörténettel kezdjen el foglalkozni. Egyetemi doktori kéziratát, mint fentebb említettük, első munkahelye, a Műegyetem 18. század vége és 1867. közötti történetéről írta. Amikor az ELTE Levéltára élére került, ő vállalta el a 350. évfordulóját ünneplő egyetem reformkori történetének megírását is. Ezt követően sorra születtek meg egyetemtörténeti munkái. A források alapos ismerete vezette rá, hogy a magyarok külföldi egyetemre járásával, peregrinációjával kezdjen el foglalkozni, hiszen Magyarországon alig valami maradt fenn a 18. század vége előtti egyetemeinkre, felsőoktatási intézményeinkre vonatkozólag. Tudatos forrás feltárási projektjei során 27 ország 250 intézményében kutatta magyar diákok nyomait. (E sorok írója személyesen tapasztalta, hogy bármerre is ment Németország levéltáraiban vág}' levéltáros konferenciáira, mindenki Szögi Lacit emlegette, ha Magyarországról volt szó, mindenütt ismerték és elismerték.) E hatalmas forrásfeltárás eredményeit önálló kötetekben publikálta. Fontos hangsúlyozni, hogy Szögi Laci mindig is csapatjátékos volt (erről majd később is írok), e nagy kutatómunkába is bevonta kollégáit, tanítványait. A forrásfeltárást mindvégig szisztematikusan, a 90-es években nagyon modernnek számító adatbázis-építési szemlélettel végezte, irányította és ez a modern szemlélet ma is jellemzi. A magyarok a középkortól a 20. század elejéig történő külföldi egyetemre járásának ilyen mélységű feldolgozását a magyar tudomány Szögi Lászlónak köszönheti. Kandidátusi fokozatot 1995-ben szerzett a magyarországi diákok monarchiabeli egyetemre járásáról írt monográfiájával.4 Újabban a hazai (ide értve a történeti 4 Nyomtatásban is megjelent: Szögi László: Magyarországi diákok a Habsburg Monarchia egyetemein I. 1790-1850. Budapest-Szeged: Budapest-Gödöllói Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség; ELTE Levéltár, 1994. 391 p. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 1.) 15
