Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Tóth Krisztina: Esztergom megyei diákok egyetemjárása a késő középkorban
Tóth Krisztina: Esztergom megyei diákok egyetemjárása a késő középkorban A veszprémi püspök tulajdonában lévő Gyermely faluból két személy vett részt külföldi tanulmányokban.38 1470-ben a későbbi fehérvári kanonok, Gyermelyi Bálint szerzett borostyánkoszorús fokozatot a bécsi egyetemen, 1513-ban pedig Walat János tanult ugyanott.39 Az esztergomi érsek birtokairól szintén többen indultak el külföldi peregrinációra. Bajótról, Fámádról és Muzsláról egy-egy személy tanult külföldi egyetemen, Bajóti János és Farnadi Lukács Bécsben,40 míg Muzslai Ferenc Krakkóban látogatta a felsőfokú intézményt.41 Az esztergomi káptalan Libád birtokáról két személy,42 Ebedről egy személy járt a bécsi egyetemen,43 míg Kistata nevű birtokáról Krakkót kereste fel Barnabás fia János.44 A Bényen működő premontrei prépostság iskolájából kerülhetett ki Bényi György fia László, aki 1426-ban a krakkói egyetem hallgatója volt.45 A más megyék területén is megtalálható települések közt szerepel Béla, Kesztölc, Újfalu, Gyarmat, Nana, Mocs, Sáp és Dorog. Ezekről a helyekről összesen harminchat diák járt külföldi egyetemen, de bizonytalan azonosításuk miatt őket nem számolhatjuk az Esztergom megyei származású hallgatók közé. A megyei települések közül tehát, úgy tűnik, leginkább egyházi kézben lévő birtokokról indultak külföldi tanulmányútra, ez alól csak Lábatlan és Bajna jelent kivételt. Az utóbbi két helységben azonban a nagybirtokos földesúri család vagy a településen lévő kolostori iskola ösztönözte a diákokat magasabb fokú tanulmányok elvégzésére. Esztergom várost származási helyként feltüntető diákok összesen száztizenegyen tanultak a vizsgált korszakban külföldi egyetemen. Nehéz azonban meghatározni, hogy az egyetemre járók közül ki volt esztergomi származású, hiszen a név mellett szereplő de Strigonio jelölheti magát a települést, de ugyanúgy az egyházmegyét, esetleg az alsó fokú tanulmányok helyszínét is.46 38 Gyermely korai történetére: Györfly Gy.: Az Árpád-kori i. m. II. 291. 39 Tüskés A.: Magyarországi diákok i. m. 4520., 6561. sz. Tüskés Anna Germendet Körmenddel azonosítja, azonban a Germend alak Gyermelyre vonatkozóan többször előfordul a forrásokban. MNL OL DF 200 433.; MNL OL DL 101 858. Vő. Monumenta ecclesiae Vesprimiensis 1437—1464. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár középkori oklevelei. (A veszprémi egyházmegye múltjából 25.) Szerk. Dreska Gábor - Karünszky Balázs. Veszprém 2014. 164—165. 40 Tüskés A.: Magyarországi diákok i. m. 5435. sz.; 4219. sz. 41 Haraszti S%abó P. — Kelényi B. — S%ögi L; Magyarországi diákok i. m. II. 1829. sz. 42 Tüskés A.: Magyarországi diákok i. m. 6061., 6076. sz. 43 Tüskés A.: Magyarországi diákok i. m. 258. sz. 44 Haraszti S^abó P. - Kelényi B. - S^ögiL.: Magyarországi diákok i. m. II. 1224. sz. 45 Haraszti S%abó P. - Kelényi B. — S\ögi L.: Magyarországi diákok i. m. II. 423. sz. A premontrei prépostságra: F. Romhányi B.: Kolostorok i. m. [CD-ROM] Bény. 46 Haraszti S^abó Péter: Magyarországi diákok a prágai egyetemen a középkorban. In: Haraszti S^abó P. - Kelényi B. — S%ögi L.: Magyarországi diákok i. m. I. 9-42., 29. 148
