Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Tóth Krisztina: Esztergom megyei diákok egyetemjárása a késő középkorban
Tóth Krisztina: Esztergom megyei diákok egyetemjárása a késő középkorban Tovább nehezíti az azonosítást, hogy Esztergom a középkor végén több egymással szoros kapcsolatban lévő településrészből állt. A „külvárosok” (Esztergom-Kovácsi, Esztergom-Petyen, Esztergom-Szentanna, Esztergom- Szentgyörgy, Esztergom-Szenttamás, Esztergom-Tapolca) mellett a település magját Esztergom királyi város, az esztergomi érsek birtokában lévő Esztergom vár és az alatta elterülő Esztergom-Ujváros alkotta.47 Az egyetemet járt hallgatók neve mellett felbukkanó de Strigonio jelző jelölhette így a kereskedő, iparos és jó kapcsolatok kiépítésére törekvő városi polgárt szintúgy, mint a később valószínűleg egyházi pályára lépő érseki birtokon élő városlakót is. Néhány külföldi egyetemen járt esztergomi származású személlyel később jelentős egyházi méltóságokban találkozhatunk. Az 1384-ben Prágában baccalaureus fokozatot szerzett Esztergom-Űjvárosi János Esztergom-szentist- váni prépost, majd 1411-ben birodalmi alkancellár lett. Zsigmond király kíséretében vett részt a konstanzi zsinaton, és ott is halt meg 1417-ben.48 1405-ben a prágai egyetemen baccalaureus fokozatot szerzett Esztergomi Péter, aki később az esztergomi káptalan tagja és az esztergomi Szűz Mária kápolna rektora lett.49 1438-ban a bécsi egyetemen tanult Esztergomi Orbán, aki 1458-ban már gömöri főesperes volt az esztergomi káptalanban.50 Az egyházi pályára készülő hallgatók mellett azonban a 15. század második felétől jelenik meg a diákoknak egy új csoportja. Ok a városi polgárság soraiból kerültek ki, és elsősorban külföldi tapasztalatot és kapcsolatokat akartak szerezni.51 Esztergom királyi városból is többen kereshettek fel külhoni egyetemeket, elsősorban természetesen a gazdagabb polgárok közül. Ezt jelzik a nevek mellett előforduló foglalkozásnevek is. 1466-ban Esztergomi Kőfaragó Tamás tanult a Bécsi Egyetemen, 1479-ben Esztergomi Szabó Mátyás, 1488-ban Esztergomi Mészáros Péter, 1500-ban Esztergomi Cipész János.52 47 Esztergom településrészeinek felsorolása: Györffy Gy.: Az Árpád-kori i. m. II. 237— 289. A felsoroltak közül a 15. században már megszűnt vagy más településbe olvadt: Esztergom-Fenyérd, Esztergom-Libár, Esztergom-Peszér, Esztergom-Szentistván, Esztergom-Szentkirály, Esztergom-Szentlázár, Esztergom-Szentmáriamező, Eszter- gom-Szentpál, Esztergom-Újfalu. Esztergom-Örmény 15. századi neve Esztergom- Szentanna volt, Űrkuta és Szamárd pedig önálló településként szerepelt. 48 Haraszti S%abó P. — Kelényi B. — S^ögi L.: Magyarországi diákok i. m. II. 67. sz. Vö. Körmendy K: Studentes i. m. 181-182. 49 Haraszti Syabó P. — Kelényi B. — Sgögi L.: Magyarországi diákok i. m. II. 119. sz. 50 Tüskés A.: Magyarországi diákok i. m. 2698.sz. Vö. Körmendy K.: Studentes i. m. 190.; C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században. I. rész: A kanonoki testület és az egyetemjárás. (Subsidia ad historiam medii aevii Hungáriáé inquirendam 7.) Bp. 2015.131. 51 Kubinyi András: Polgári értelmiség és hivatalnokréteg Budán és Pesten a Hunyadi- és Jagelló-korban. Levéltári Közlemények 39. (1968) 208—209. 52 Tüskés A.: Magyarországi diákok i. m. 4321., 5095., 5383., 5930. sz. 149
