Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Hudi József: Takácsi nemesi község társadalma és önigazgatása a 18-19. században - Soós István: Fiume inkorporációja a Magyar Királyságba, 1776-1827

FIUME INKORPORACIOJA A MAGYAR KIRÁLYSÁGBA, 1776-1827

■ Soós István

E

ngel János Keresztély magyarországi történetíró a Magyar Királyság történetéről írott, 1797 és 1804 között kiadott német nyelvű szintézisében Horvátország, Dalmácia és Szlavónia históriájának tárgyalása kapcsán először tájékoztatta Magyarországot és a külföldet a Fiume (ma: Rijeka, Horvátország) történetét döntően meghatározó eseményekről: „Egyike azon szép gyümölcsöknek, melyeket II. József sűrű utazásai termettek, az a gondolat volt, hogy a magyar terményeknek az Adriai-tenger felé utat kell nyitni, és ezzel a magyar ipart, közvetve pedig a királyi jövedelmeket és bevételeket is emelni. Sok ellenvetés és firkálás után Mária Terézia, fia, a császár tanácsára, Fiume városát átadta a Magyar Királyságnak és úgy a fiumei, mint a trieszti kikötőt igyekezett jól kiépíteni. Az összes udvari pénzügyi hivataloknak 1776. április 27-én felvett bizottsági jegyzőkönyvében alapelvül fogadták el, hogy az összes kereskedelmi kedvezményeket illetően Trieszt és Fiume teljesen azonos elbánásban részesüljenek.’’1 Ez a sommás összefoglalás alapjában véve megfelel a valóságnak, kivéve azt, miszerint Mária Terézia ... Fiume városát átadta a Magyar Királyságnak .. .’’.1 2

Fiume közjogi helyzete3 - a címben jelzett időszakban - elválaszthatatlanul összekapcsolódott azzal, a magyar rendek politikájában a 18. század eleje óta folyamatosan

1 „Eine der schönen Früchte, welche Joseph II. viele Reisen getragen haben, war auch der Gedanke, dem Absätze der Ungrischen Naturalien von der Seite des Adriatischen Meers einen Weg zu bahnen, und dadurch unmittelbar due Ungrische Industrie, mittelbar aber die königl. Einkünfte und Gefälle zu heben. Nach vielen Einwendungen und Schreibereien gab Maria Theresia, auf des Kaisers, ihres Sohnes, Einrathen, dem Königreich Ungern die Stadt Fiume über, und wollte den Fiumaner-, so wie den Triester-Hafen, gut eingerichtet wissen; in Commissions-Protokoü der gesamten Commissions-Hofstellen vom 27. April 1776 ward zur Grundlage angenommen, daß zwischen Triest und Fiume in Rücksicht aller Handels-Begünstigungen eine Gleichheit beobachtet werden solle." Engel, Johann Christian: Geschichte des Ungrischen Reichs und seiner Nebenländer. Zweyter Theil. Staatskunde und Geschichte von Dalmatien, Croatien und Slawonien, nebst einiger ungedrickten Denkmälern Ungrischer Geschichte. Halle, 1798. (továbbiakban: Engel, 1798.) 345. p. Engel idézett szövegrészletét lásd össszefoglalva: Kobler, Giovanni: Epoca dall’anno 1776 fino al 1848-49. In: Uö: Memorie per la storia della liburnica cittä di Fiume. Volume terzo. Parte V. L’incorporazione di Fiume alia Corona ungarica. Nuove vicende deU’autonomia. Fiume, 1896. (továbbiakban: Kobler, 1896/c.) 2. p.; Lásd erről még: Racki, Franz: Fiume gegenüber von Croatien. Aus dem Kroatischen übersetzt von X. Y. Agram, 1869. (továbbiakban: Raéki, 1869.) 145-146. p.; Fest Aladár: Fiume Magyarországhoz kapcsolódásának előzményeiről és hatásairól. = Századok, 1916. 2. sz. 243. p.

2 Engel, 1798. 345. p.

3 A kérdésről lásd összefoglalóan: Racki, 1869. 142; Radich Ákos: Fiume közjogi helyzete. Bp., 1883. (továb- biakban: Radich, 1883.) XIV, 290 p.; Kobler, 1896/c. 1-27. p.; Fiume és a Magyar Tengerpart. Bp., 1912. 509 p. (Magyarország vármegyéi és városai. Magyarorszzág mongraphiája. [...] Szerk. Sziklay János és Borovszky Samu.) (továbbiakban: Fiume, 1912.); Fest Aladár: Fiume és Magyarország. Bp., 1920. (továbbiakban: Fest, 1920.) 24 p.; A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában. Kiad. és a bev. tan. írta Miskolczy Gyula. 1. köt. Bp., 1927. (továbbiakban: Miskolczy, 1927.) 640 p. (Magyarország történetének újabbkori forrásai. Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez); Faber, Eva: Carska gospodarska politika na Jadranu od 1717 do 1776. In: Rijeéka luka. Povijest, izgradnja, promet. Ured. Ervin Dubrovié. Rijeka, 2001. 67-88. p.; Soós István: Rijeka u srediätu interesa madarske politike. In: Temelji moderne Rijeke, 1780.-1830. Gospodarski i druiStveni zivot. Priredio Ervin Dubrovié. Rijeka, 2006. 179-191. p.

■ 83 ■