Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Várady Zoltán: A császári hadsereg jelenléte Tolna vármegyében a 17-18. század fordulóján

Figyelemreméltó az is, hogy fó'ként armalista nemesek telepedtek le Takácsiban. Közülük Kalmár Jánosé volt a legújabb, 1714-ből származó armális. Kalmár a szépen gyarapodó szomszédos vaszari jobbágyok közül sorozatos birtokvásárlással és nemese- déssel emelkedett a takácsi birtokos nemesség soraiba.

A letelepedés folyamatát mutatják a kiadott vármegyei nemesi bizonyságlevelek. Az illető nemes ugyanis akkor kért nemesi bizonyítványt (bizonyságlevelet), amikor egyik vármegyéből a másikba kívánt költözni. Enélkül új vármegyéjében nem vették fel a kétségtelen nemesek közé.

A község törzslakossága az 1740-es évek középére alakult ki. A népesség száma a 19. század elején érte el a történelmi csúcsot. Ezt követően fogyott vagy stagnált. 1698-ban mindössze 10 katolikus élt a faluban. A községnek 1753-ban 653, 1763-ban már917, 1847-ben pedig 1381 lakosa volt.6 A rendi korszak végén Takácsi a többnem- zetiségű Pápai felső járás negyedik legnépesebb településének számított.7 *

A község modernkori arculatát magyar és többfelekezetű jellege határozta meg. A források alapján a felekezetek egymáshoz viszonyított arányáról is képet alkothatunk.

A felekezet jellege

és lélekszáma

év

református

evangélikus

katolikus

izraelita

összesen

1698

n. a.

n. a.

10oo

tn

1753

320

203

130653

1763

557

207

153917

1774

576

249

149974

1785

n. a.

n. a.

2371119

1818

11309

286

12

1428

1829

115110

303

17

1471

1847

769

417

274

_________

21

1 381

2. sz. táblázat

Takácsi népességének felekezeti megoszlása, 1698-1847

Az adatokból kitűnik, hogy Takácsin mindhárom számottevő felekezet gyarapodott a 18. században, míg az 1749-től már biztosan jelen lévő - de a statisztikákban nem mindig tükröződő - zsidóság csupán egy-két családot jelentett. A társadalmat felekezeti szempontból a protestáns többség-katolikus kisebbség kettőssége jellemezte. A protestánsok közül a református birtokosok jelentették a meghatározó réteget, egyedül ők alkottak anyaegyházat. A jövevények hozzájuk igazodtak, 1747/1748-ig még a katolikusok is részt vettek az

6

7

8

9

10

HudiJózsef: Takácsi nemes község alfabetizációja a késó'rendi korszakban, 1698-1847. = Acta Papensia (továbbiakban: AP), 2013. 3. sz. (továbbiakban: Hudi, 2013.) 347-368. p.

1753-ra lásd: Győri Egyházmegye Levéltára (továbbiakban: GyEL) Acta parochialia. Vaszar. Tyúkos János vaszari plébános jelentése a plébánia helyzetéről. Vaszar, 1753. január 29.

1763-ra lásd: Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára (továbbiakban: DREL) Liszkay- gyú'jtemény. nr. 388. Tersztyánszki József Veszprém vármegyei szolgabíró és Lehen József esküdt bizonyságlevele a takácsi református templom helytartótanács által elrendelt vizsgálatáról, a templom katolikus jellegéről. Takácsi, 1763. február 18.

N. Veszprém megye első alispánjának Szent Király Szabadgyai Rosos István urnák a megye állapotjárói 1847-ik évre készített hivatalos jelentése. Nyomtatvány. Veszprém, 1848. (továbbiakban: Rosos, 1848.) Becsült adat.

Protestánsok száma együttesen.

Protestánsok száma együttesen.

■ 78«