Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Várady Zoltán: A császári hadsereg jelenléte Tolna vármegyében a 17-18. század fordulóján
A Marsigli-ezred 1700 márciusában a budai albizottság felszólította Tolna vármegyét, hogy fizessen 2000 forintot a Marsigli-ezrednek, feltehetőleg az elmaradt téli orális és equilis porcio fejében.36 Az 1700. május 17-én, Pakson megtartott közgyűlés a vármegyei perceptorok adóbeszedési visszaélései miatt a vármegye lakosai által elszenvedett executiókkal volt kénytelen foglalkozni. Furdics Gergely és Dallos András, korábbi vármegyei számvevők ugyanis nem tudtak számot adni az eltűnt pénzekről a budai albizottságnál, a vármegyei adóösszeg egy részét katonai erőszakkal, executióval hajtották be.37 Az említett számvevők kártérítésre kötelezése esetén ez talán elkerülhető lett volna, a vármegye azonban a végsőkig kivárt a büntetés kiszabásával, és ezzel hozzájárult a falvak és birtokok megkárosításához Igaz, az executióval behajtott adót az érintettek a következő esedékes adóösszegből levonhatták. E közgyűlésén végül kemény fellépésre szánta el magát a vármegye: Dallost lefogták, vagyonát elzálogosították, és hasonló eljárással fenyegették meg Furdics Gergelyt is, akinek a Marsigli-ezreddel szemben fennálló 2000 forintos hátraléka miatt hárult executió Daróczy alispán birtokaira.38 Az ezreddel szembeni tartozás ennek ellenére később sem rendeződött, amit bizonyít, hogy az 1702. október 19-i szintén Pakson megtartott vármegyei közgyűlésnek az akkor már 3000 forintra rúgó összeg kifizetéséről kellett határoznia.39 А Кuttenstein-ezred Az 1700. május 17-re összehívott vármegyei közgyűlés úgy döntött, hogy levéllel fordul Kuttenstein tábornokhoz, és elégtételt kér, a tábornok ezredének egyik tisztje a vármegyei tisztviselőkkel durván bánt, ráadásul a vármegyei helyettes tisztségviselőnek (vicesgerens), Kákonyi Istvánnak súlyos sérülést okozott.40 A Kuttenstein-ezred Veczer-százada 1701 januárjában - mint fentebb láttuk - Ozorán, Pincehelyen, Tamásiban,41 valamint hegen, Tengődön és Nyéken tartózkodott, és ekkor a vármegye követeket küldött annak kapitányához, hogy önmérsékletre beszéljék rá.42 Tolna vármegye 1701. február 17-én megtartott részgyűlésen is napirendre került a hadsereg kérdése, mivel mind a Stahremberg-, mind pedig a Kuttenstein-ezred századait el kellett helyezni. Utóbbi ezredből három századot kellett elszállásolni: a kapitányok Bölcskén, Tolnán és Nyéken, a hadnagyok Madocsán, Pakson és Ocsényben, a zászlósok Földváron, Szekszárdon és Pilisen (ma: Sárpilis) kaptak helyet, valamennyien a megfelelő katonai létszámmal együtt.43 Az 1701. február 28-án megtartott vármegyei közgyűlés a Kuttenstein-ezred egy újabb századával kényszerült foglalkozni, amely Frischenhausen főhadbiztos parancsa ellenére érkezett Tolna vármegyébe. Mivel a vármegye a már beszállások Veczer-század által 36 TML Mkjkv. 50. p.; Várady, 1992. 28. p. 37 TML Mkjkv. 50-51. p.; Holub, 1974. 64. p.; Várady, 1992. 28-29. p. 38 TML Mkjkv. 51. p.; Holub, 1974- 64- p.; Várady, 1992. 30. p. 39 TML Mkjkv. 74. p.; Várady, 1992. 17. p. 40 TML Mkjkv. 52. p.; Várady, 1992. 30. p. 41 TML Mkjkv. 60. p.; Várady, 1992. 38. p. 42 TML Mkjkv. 61. p.; Várady, 1992. 38. p. 43 TML Mkjkv. 61. p.; Holub, 1974. 90. p.; Várady, 1992. 39. p. ■ 72»
