Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Ivica Šute: Hogyan kezdődött? Horvátország és a Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion
A Horvát Történelmi Társulat rendkívüli konferenciáján - amelyet a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanácskozótermében 1974. december 24-én tartottak meg16 - Ivan Kampus, a társulat főtitkára a Sisakon megrendezett Szimpoziont eredményesnek minősítette, és hangsúlyozta, hogy a Horvát Történelmi Társulat a bel- és külföldi résztvevőktől különféle elismerésekben részesült. Az osztrák sajtótól kapott méltatás szerint a sisaki az addigi legjobban szervezett Mogersdorf Szimpozion volt.17 Kampus hozzátette azt is, hogy a szinkronolmácsolás - amelyet a konferenciasorozaton ekkor alkalmaztak először - jó eredményeket hozott, és azt - jóllehet meglehetősen költséges - a jövőben is használják majd.18 Tulajdonképpen a horvát és szlovén oldal közös kívánságáról - amely a nyelvek egyenjogúságának megvalósítását célozta -, valamint a konferencián elhangzó előadások és viták egyidejű, folyamatos tolmácsolásáról volt szó, mind a Szimpozion munkája alatt, mind pedig rendszeresen megjelenő Mogersdorf-kötetek esetében. Egyúttal azon közösen tett javaslatukat is elfogadták, miszerint 1977-től a kötetekben az egyes területek politikai képviselőinek - akik szintúgy a Szimpozion résztvevői voltak - programszerű beszédeinek szövege is napvilágot lásson. A sziszekit követő Szimpozionra 1975. május 30. és július 4. között Mogersdorfban került sor. Ennek főtémája „Az iskola- és oktatásügy 1918-ig a pannon térségben különös tekintettel az alsófokú iskolaügyre” volt. Ugyanezt a témakört vitatta meg immáron a felsőszintű oktatásra fókuszálva az 1976-ban Kőszegen megrendezett konferencia. Érdekes, hogy a Horvát Történelmi Társulat fennemlített, rendkívüli konferenciáján Bogdan Krizman megjegyezte, hogy a horvát résztvevők jól felkészültek, hogy „... ne úgy tűnjön fel, hogy Európa e részében csak Bécs illetőleg Budapest voltak az oktatásügy és a kultúra fáklyavivői.”19 Az 1977-ben Szlovákiában, közelebbről Radenciben megrendezett konferencia „A közlekedésügy fejlődése 1918-ig a pannon térségben” című főtémát tűzte napirendjére. Az említett Szímpózionokon horvát részről Igor Karaman, Mirko Androic, Ivan Kampus, Jaroslav Sidak, Mirjana Gross, Branka Pribic, Vlado Ostric, Cvetka Knacic- Krhen, Stjepan Vrbanovic, Mihajlo Ogrizovic, Dusán Pleéas és Maja Boskovic-Stulli tartottak előadást vagy korreferátumot. Minden előadás napvilágot látott a Mogersdorf- kötetekben, és ezek között Horvát Történelmi Társulatok Egyesülete a sorozat 6. köteteként 1976-ban jelentette meg az 1974-ben Sisakon megrendezett Mogersdorf Szimpozion anyagát. A Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága a szervezők megalapozott írásos kérései szerint biztosította a pénzügyi eszközöket. Minden említett konferencia részeként 16 Az említett ülésen a társulat megváltoztatta nevét, amely ma „Horvát Történelmi Társulatok Egyesülete”. Az új alapszabály értelmében minden területi egység önálló társulat lett, és azt követően a „Horvát Történelmi Társulat” név elé az adott székhely-település neve került, és a korábbi Horvát Történelmi Társulat országos szervezete a Horvát Történelmi Társulatok Egyesülete nevet vette fel. Azóta, hogy Horvátország önálló lett, a társulat a Horvát Történelmi Társulat néven működik. 17 íz Povijesnog drustva Hrvatske. In: Hz, 1974-1975. Ured. Jaroslav Sidak. Zagreb, 1976. (továbbiakban: Hz, 1976.) 547. p. 18 Uo. Kampus e kijelentését Hans Seedochnak - aki hosszú ideig a rendezvény szervezőbizottságának tagja volt - számára elmondott visszaemlékezéseiben visszavonta. Azt állította, hogy e gyakorlat már az 1973-ban Mariborban megrendezett Szimpozionon honos volt. A négy nyelvre - németre, magyarra, szlovénre és horvátra - történő' szinkrontolmácsolás 1999-ig volt gyakorlatban, azt követően pedig a német lett a konferencia hivatalos nyelve. Seedoch, 2009. 150. p. 19 Hz, 1976. 547. p. ■ 368 "
