Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Ivica Šute: Hogyan kezdődött? Horvátország és a Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion
rendkívül gazdag kulturális programot szerveztek a rendezők. A Horvát Történelmi Társulatok Egyesülete munkájának keretei között törekedett arra, hogy az eló'adók és az öt tagból álló hivatalos küldöttség mellett minden Szimpozionon a társulat egy képviselője is jelen legyen. így a horvát delegáció 1975-ben 19 főből - közöttük két egyetemi hallgatóból 1976-ban 20 főből - közöttük egy egyetemi hallgató kapott helyet - állt, és ugyanennyien képviselték Horvátországot 1977-ben Radenciben is. A konferenciákon a társulat rijekai, zadari, zágrábi, krki, daruvári (Daruvar), eszéki (Osijek), pulai és károlyvárosi (Karlovac) tagjai vettek részt.20 Mellettük a küldöttségekben helyet kapott számos kulturális és művészeti társaság, továbbá egyes személyek, akik fellépéseikkel, kiállításaikkal stb. A Szimpozionok amúgyis tartalmas programjait tovább gazdagították. Így többször is fellépett a „Lado” nemzeti néptáncegyüttes vagy a Zágrábi Vonósnégyes, továbbá az „Ivan Goran Kovacic” Egyetemi és Kultúregyesület együttese, az „Ognjen Prica” Munkás-, Kultúr- és Művészeti Egyesület kórusa és zenekara, zágrábi szólisták stb. A művészeti csoportok és muzsikusok számára a rendezvény szervezői vacsorát, szállást és reggelit biztosítottak, és az a terület, amely őket küldte, utazási költséget és honoráriumot fizetett. Mindezek a szervezőknek komoly kiadást jelentett, és ezért idővel az a döntés született, hogy a kulturális program megszervezése a rendező terület feladata. Hasonlóképpen megszűntek a közös kiállítások is, de - a pénzügyi lehetőségek függvényében - a helyi képzőművészek számára a Szimpozion idejére kiállításokat szerveztek a rendezők.21 1977-ben a Horvát Történelmi Társulatok Egyesülete megkezdte a második, Horvátországban megrendezendő Mogersdorf Szimpozion szervezését. Az Eszéki Történelmi Társulat kinyilvánította kívánságát, miszerint a konferencia az ő városukban legyen, és e törekvésüket Ivica Fekete, Eszék város tanácsának elnöke is támogatja. Tehát az Eszéki Történelmi Társulat az Eszéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara és Dusán Plecas professzor támogatásával - aki tagja lett a konferencia nemzetközi szervezőbizottságának - tehát már 1977-ben hozzálátott a Szimpozion előkészítéséhez, amelynek főtémája „Az iparosodás társadalmi, gazdasági, és kulturális következményei az 1873. és az 1929. évi nagy válságok között a pannon térségben” lett. Horvátország részéről Mirjana Gross, Mira Kolar-Dimitrijevic és Dusán Plecas tartottak előadást. A Szimpozion ideje alatt látható kiállításon Rudolf Sablié zágrábi, Slavko Kores maribori, Erwin Reisner jennersdorfi (magyar neve: Gyanafalva) és Soltra Elemér jáki művészek munkáit tekinthették meg az érdeklődők.22 A konferenciához kapcsolódó kirándulás helyszínei Vukovar (magyar neve: Vukovár), Vucedol és Dakovo (magyar neve: Diakovár) voltak.23 Az Eszéki Történelmi Társulat az addigi legnagyobb nemzetközi szimpozion, amelyet valaha Eszéken rendeztek, alkalmából két Szlavónia kulturális örökségéről készült kiadványt jelentetett meg: Andre Mohorovicic akadémikus 20 Kampus, 1980. 470. p. 21 Kampus, 1995. 11. p. 22 Az Eszéki Történelmi Társulat és Eszék település szervezésében a Zrinjevac teremben egy nagy folklórestre került sor, amelyen 150 művész vett részt. Az eszéki közönség számára a környék dalaiból és táncaiból a következő' együttesek tartottak bemutatót: Burgenlandból a „Kolo-Slavuj”, Pécsről a „Kiszöv”, Mariborból a KUD „Student” és Eszékről a „Biseri Slavonije”. D. P. = Glas Slavonije (továbbiakban: GS), 03. 01. 1978. (továbbiakban: D. P., 1978.) 2. p. 23 Kampus, 1995. 4. p. ■ 369 »
