Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Bikki István: Az ellenségkép megjelenése a korai Kádár-korszakban az országgyűlés ülésein, 1957-1958
csoportjai tevékeny részt vállaltak a fegyveres támadások előkészítésében, a burzsoá restauráció» törekvések megvalósításában.26 A nyugati imperialista körök által támogatott legreakciósabb erők a . Horthy-fasiszta vezető körök képviselői, a klerikális reakció, a volt koalíciós pártok jobboldali vezetői és a Nagy Imre által vezetett áruló csoport.”27 16.518 jogerősen elítélt került ki a börtönökből, akik közül 13.000 a köztörvényes, .. közönséges bűnöző .. .”.28 A beszámoló megtartásának idejében a fő tevékenység azonban még változatlanul az ellenforradalom büntetőjogi felszámolása. A legfőbb ügyész szerint az államapparátus nem mindig tartotta rendeleteket elég „osztályérdekűnek”, és ezt Szénási szektás felfogásnak minősítette. Úgy ítélte meg, hogy a revizionista-burzsoá oldal pedig a rendelkezések tompítására, jobbra hajlítására törekszik, és mindkét törekvést igen veszélyesnek tartotta. A legfőbb ügyész szólt az egykori politikai elítéltek ügyeinek felülvizsgálatáról is. E szerint a megelőző esztendőben 3012 politikai elítélt ügyét vizsgálták felül és 399 személy esetében tett javaslatot a teljes rehabilitációra.29 „Ezzel a felülvizsgálat befejeződött.”30 - jelentette ki, majd a közbiztonsági őrizet a munkajog területén is felvetett megválaszolandó kérdéseket. Kezdeményezésükre a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiuma kimondta, „... hogy a legfőbb ügyész által a közbiztonsági eljárás során jóváhagyott tényállás a munkavállalóval szemben folytatott fegyelmi eljárás során irányadó és azt a bíróság fegyelmi határozat hatálytalanítása iránt indított perben nem vizsgálhatja. De kimondta a Legfelsőbb Bíróság kollégiuma azt is, hogy az őrizet tartama alatt közbiztonsági őrizetes részére bér nem fizethető."31 A legfőbb ügyész beszámolóját az alábbi szavakkal fejezte be: „A kulturált és a napi indulatoktól mentes osztálygyűlölet nagyobb és maradandóbb, tehát társadalmibb sikert eredményez, mint az időben ugyan helyénvaló vak gyűlölet. ” A beszámolót egyébként egyhangúan vették tudomásul.32 Domokos József elmondta, hogy az ellenforradalmi bírákat elbocsátották és felmentették azokat is állásukból, akik vonakodtak részt venni a gyorsított eljárású perekben. Ennek következtében 1957. február 1-jéig ítélkezőbíráinak felét tették utcára. „Az utóbbi hónapokban nemcsak a népbírósági tanácsok, hanem szakbíróink is mind a Legfelsőbb Bíróságon, mind az alsó bíróságokon, mind határozottabban ismerik fel az ellenforradalmi bűn- cselekményekkel szembeni céltudatos büntetőjogi küzdelem alapvető körülményeit.”33 November végéig 1717 ellenforradalmi tárgyú bűnügy érkezett hozzájuk, amelyből 1432 ügyet már befejeztek, így 285 van folyamatban. Az 1432 ügyből 70-et gyorsított tanácsok, 200-at a népbírósági tanácsok, 1162 ügyet pedig a rendes tanácsok intéztek el. 1957. április 23-án az Legfelsőbb Bíróság teljes ülése irányelvként kimondta, hogy a törvényességi óvás emelésének még az Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa határozata ellen is helye lehet. E döntésnek köszönhető, hogy az annak idején hűtlenség miatt elítélt „hazaáruló” Király Béla ügyében az ellenforradalmi bizottmány 1956. október 31-én törvénytelenül összeállított elnökségi tanács hozott törvénysértő rehabilitációs határozatot hatályon kí26 OGYN, 1953. 2201. hasáb. 27 OGYN, 1953. 2202. hasáb. 28 OGYN, 1953. 2202. hasáb. 29 OGYN, 1953. 2213. hasáb. 30 OGYN, 1953. 2213. hasáb. 31 OGYN, 1953. 2218. hasáb. 32 OGYN, 1953. 2222. hasáb. 33 OGYN, 1953. 2226. hasáb. ■ 362 ■
