Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Bikki István: Az ellenségkép megjelenése a korai Kádár-korszakban az országgyűlés ülésein, 1957-1958
1 a kezdetektől egy fronton harcolt a szocializmus hazai felszámolásáért. A polgári pártokban kezdettől a szélsőjobboldali elemek ragadták magukhoz a vezetést.17 Az októberi pártszövetség vezetői, Tildy Zoltán, Csorba János, Kéthly Anna, Kelemen Gyula, Bechtler Péter, Bibó István Mindszenty áldását élvezve, „... minden fellépésükkel az ellenforradalom kommunista- és népellenes, szovjetellenes céljait támogatta. ... A Horthy- fasiszta burzsoázia .. .”18 létrehozta pártjait. Kádár megemlítette, hogy sokan a szemükre vetik, hogy sokat beszélnek „... a Nagy Imre-féle árulókról .. .”,19 de nem beszélnek a Rákosi-féle szektás, dogmatikus irányvonal által okozott károkról és törvénysértésekről. „De világosan meg kell mondani, hogy a volt vezetés minden, még súlyos hiba ellenére is, a szocializmus építésének útján vezette a pártot és az országot; nem gyengíteni, hanem erősíteni igyekezett a Magyar Népköztársaság és a szocialista tábor baráti és szövetséges viszonyát. Ezzel szemben Nagy lmréék árulók voltak, akik feladták a szocializmus pozícióit és élére álltak az ellenforradalom szovjetellenes uszításainak. ”20 Amikor az ellenforradalom látta, hogy a fegyveres küzdelemben már elbukott, akkor politikai eszközökkel folytatta a harcot. Létrehozták a Központi Munkástanácsot, területi munkástanácsokat, és különböző forradalmi bizottságokat. Ezenfelül az írószövetség december 18-ai határozata kihívás volt a kormány felé és egyben nyílt beismerése annak, hogy az ellenforradalom oldalára álltak. Több író részt vett a kormány ellen irányuló ellenállás szervezésében is.21 Kádár természetesnek vette, hogy a kormány az oktatás és a kultúra területén is ......rendet kíván és fog teremteni .. ,”,22 megjegyezve azt, hogy „... annak a Molnár Ferencnek, akinek a Horthy-korszakban évente átlagosan egy színdarabja került bemutatásra, most 1957 áprilisában, röviddel az ellenforradalom fegyveres erejének szétzúzása után 6 színdarabját tették műsorra színházaink. ”23 A május 10-én és 11-én folytatott vitában elhangzottakra Kádár május 11-én reagált, de érdemben új dolgokat már nem hozott fel. Ezt követően „Az országgyűlés a minisztertanács elnökének beszámolóját jóváhagyólag és elismerőleg egyhangúlag tudomásul vette.”24 Az Országgyűlés 1957. december 21-ei ülésén Szénási Géza legfőbb ügyész, majd Domokos József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke számolt be az 1956 októbere óta eltelt eseményekről. Szénási úgy foglalt állást, hogy le kell leplezni azokat, akik a gyűlölettől vezérelve úgy kívánták bemutatni az ellenforradalmi lázadást, „... mint a dolgozóknak rendszerünk elleni fölkelését és akik terrorista gyilkosokat és közönséges bűnözőket »szabadsághősök«-ként ünnepeltek. ”25 Az események során a reakció legaktívabb elemei azonnal akcióba léptek és mozgósították a volt csendőröket, tőkéseket, kulákokat, és nemzeti bizottságokat, továbbá forradalmi bizottságokat hoztak létre a meglévő hatalmi struktúra szétzúzására. A koalíciós pártokon kívül igen sok párt és szervezet alakult meg kapitalista vagy fasiszta restaurációs célkitűzésekkel. A magyar írók egyes reakciós 17 OGYN, 1953. 1673. hasáb. 18 OGYN, 1953. 1673. hasáb. 19 OGYN, 1953. 1675. hasáb. 20 OGYN, 1953. 1675. hasáb. 21 OGYN, 1953. 1677-1678. hasáb. 22 OGYN, 1953. 1690. hasáb. 23 OGYN, 1953. 1690. hasáb. 24 OGYN, 1953. 1796. hasáb. 25 OGYN, 1953. 2201. hasáb. ■ 361 ■
