Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Bikki István: Az ellenségkép megjelenése a korai Kádár-korszakban az országgyűlés ülésein, 1957-1958
1 AZ ELLENSÉGKÉP MEGJELENÉSE A KORAI KÁDÁRKORSZAKBAN AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSEIN, 1957-1958’ ■ Bikki István A z Országgyűlés 1957. május 9-ei ülésén hangzott el - többek között - Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kádár János, a Minisztertanács elnöke beszámolója. Ezek gyakorlatilag az 1956. évi forradalom leverésétől eltelt időszakról szóltak, és megelőlegezték a júniusi pártértekezlet döntéseit. A beszámolók megtartása előtt Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke már érintette a napi politika kérdéseit: fél évvel az amerikai imperialisták által pénzelt nemzetközi reakció, szövetségben a hazai ellen- forradalmi elemekkel szövetségben fegyveres ellenforradalmi támadást robbantottak ki a munkás-paraszt hatalom megdöntésére, a tőkések és nagybirtokosok népelnyomó hatalmának visszaállítására - mondta Rónai.1 2 Kijelentette továbbá, hogy a párt és állami életünkben elkövetett hibákat népünk belső ellenségei, a Nagy Imre- Losonczy-csoport felnagyították, demagóg módon tárgyalták, támadták a párt- és állami szervezeteket és ezzel elősegítették, hogy az ellenforradalmi erők felsorakozzanak, s rohamra induljanak népköztársaságunk megdöntésére. ”3 Mindszentyék és Eszterházyék fel akarták oszlatni ezt az Országgyűlést azért, hogy a helyébe a tucatszámra alakult „... reakciós fasiszta .. .”4 pártok vezetőiből és a különböző forradalmi tanácsokban hangadó ellenforradalmárokból nemzetgyűlést létrehozni. Ezzel teljesen egyetértett, segítette a „... Nagy Imre-Losonczy áruló csoport .. .”,5 Nagy áruló módon deklarálta a Varsói Szerződésből való kilépésünket, az ország semlegességét, az ENSZ segítségét is kérte. A nemzetközi reakció összefogva a hazai ellenforradalmi erőkkel és a Nagy-féle árulókkal Népköztársaságunk ellen, azért, hogy visszaállítsák a nagybirtokosok és tőkések uralmát, „... haditámaszpontot építsenek hazánk területén a szocialista tábor, s mindenekelőtt annak vezetőereje, a Szovjetunió ellen.”6 Dobi István kifejtette, hogy Nagy Imre az ellenforradalmároknál keresett magának fegyveres erőt, „Miközben a városban már folyt az embervadászat .. ,”7 a minisztertanács elnöke a parlament épületében tárgyalt Dudás Józseffel. Maiéternek sem a népi hatalom fennmaradásáért dobogott a szíve. Feltámasztották a koalíciós kormányzást úgy, hogy nem gondoskodtak arról, hogy az ne kapitalista, hanem szocialista politikát folytasson. „Talán azt is mérlegelték, hogy átmeneti időre esetleg még Mindszenty is elfogad valamilyen 1 A korai Kádár-korszak ellenségképének alakulásával foglalkozó, és készülő hosszabb tanulmány részlete. 2 Az 1953. évi július hó 3-ára összehívott Országgyűlés Naplója. Hiteles kiad. 2. köt. Bp., 1967. (továbbiakban: OGYN, 1953.) 1653-1654. hasáb. 3 OGYN, 1953. 1653. hasáb. 4 OGYN, 1953. 1653. hasáb. 5 OGYN, 1953. 1653. hasáb. 6 OGYN, 1953. 1654. hasáb. 7 OGYN, 1953. 1658. hasáb. ■ 359 «
