Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Czetz Balázs: A Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet története, 1940-1948
figyelembe vevő házak felépítését kezdték meg.26 Ezek a megnövekedett alapterületű házak jobban alkalmazkodtak a nagycsaládosok igényeihez. A fokozódó anyaghiány miatt mind nehezebben tudta a szövetkezet teljesíteni célkitűzéseit. 1943-ban összesen 70 ház került tető alá, a maradék 17 befejezése áthúzódott a következő évre.27 A közjóléti szövetkezet ez idáig teljes egészében a vármegye lakosai részére nyújtott támogatást. 1943-ban azonban kilenc családot - mindösszesen 68 családtaggal - Heves vármegyéből telepített be Apátszállásra, és részükre ott házat juttatott. E kezdeményezéssel a vármegye ritkán lakott részeire akarták csábítani a munkaerőt. Ebben az esztendőben megkezdődött az 5 holdnál kisebb zsidóbirtokok birtokbavétele és felhasználása. A közjóléti szövetkezet Rácalmás határában Fritz Antal és társai 117 kataszteri hold szántóból és 15 hold szőlőből álló gazdaságát bérbe kapta az Országos Földhitelintézettől. A gazdaság az év végéig 54.717 pengő tiszta jövedelmet termelt, amely összeg a szövetkezet vagyonát gyarapította. A Kápolnásnyék határában fekvő 40 kataszteri holdnyi Balassa birtokot 17 sokgyermekes család között osztották fel. A birtokon lévő szerszámokat és állatokat is a családok kapták. A zsidó birtokok közül további 20 községben mintegy 60 ingatlan került a szövetkezet kezelésébe.28 A háziipari tevékenység az év folyamán szünetelt, a tanfolyamok érdektelenség miatt meg sem kezdődtek. A gyakorlati életben hasznosítható tanfolyamok népszerűsége azonban nem csökkent, és így hat községben 192 fővel indultak főzőtanfolyamok. Ezekben az élelmezési előadónők tanították a korszak viszonyainak megfelelő takarékos főzés ismereteit. A tehetséggondozás keretében 26 szegény tanuló gimnáziumi továbbtanulását támogatták 2000 pengővel. 1943-ban is 1000 pengős jutalmat osztottak ki a vármegye legjobb selyemhernyó-tenyésztői között. A szövetkezet következő évi tervei között szerepelt két tanoncotthon felépítése is. Az egyiket Székesfehérváron a katolikus legényegylettel közösen, a szövetkezet anyagi támogatásával szándékoztak felépíteni, amely célra 200.000 pengőt irányoztak. A másikat a szövetkezet Bicskén szándékozott önállóan a maga erejéből felépíteni és működtetni, erre szintén 200.000 pengőt terveztek elkölteni, amely összeget a budapesti tanoncotthon épületének eladásából óhajtottak előteremteni. A közjóléti szövetkezet 1944 januárja és decembere közötti tevékenységére vonatkozóan csak hiányos információk maradtak fenn. Bronts Gézánét az országos szociális felügyelőt, aki 1941- március 1 -je óta dolgozott a vármegyében, a Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter felmentette a vármegye területén végzett munkái alól, és helyére dr. Rozsnyay Bélát nevezte ki. Lemondott Soltész Jenő ügyvezető igazgató is, és a posztot Szabó Imre Ferenc töltötte be.29 A szövetkezet eladta budapesti tanoncotthonát, amelyet az Actio Catholica vásárolt meg 200.000 pengőért. A megnövekedett költségek miatt a bicskei otthon felépítését elhalasztották, így az arra felhasználni kívánt 200.000 pengőt az évi munkaterv feladatainak 26 Tóth Kálmán Géza: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap 1943. évi háztervei. = Nép és Családvé- ^ delem. Az Országos Szociális Felügyelőség közleményei, 1943. 1. sz. 1-6. p. 27 FML KSzir. sz. n., 1943. október 18. 28 FML KSzir. FVKSZ ingatlanjai, 5 holdon aluli zsidó birtokok, sz. n., é. n. 29 FML KSzir. Jegyzó'könyv (továbbiakban: Jkv.), 1944- január 18. ■ 302 ■
