Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Czetz Balázs: A Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet története, 1940-1948
1 megvalósítására fordították.30 Megállapítható, hogy a háborús nehézségek ellenére sikeresen építettek fel Apátszálláson 20, Bodajkon 10, Sőréden öt, Móron 33 házat. Az év során kezdetét vette Cece-Hardpusztán 12 és Móron szintén 12 ház építése, azonban ezek befejezésére már nem került sor. A szövetkezet 17 községben juttatott volt zsidó birtokokat nagycsaládok részére. Ezek túlnyomórészt telekkönyvileg is az új tulajdonosok birtokába jutottak. Új, illetve használt, de felújított lábbeliket juttattak a rászorulóknak, valamint napközi otthonokat is működtettek.31 Az 1944. évből alig állnak rendelkezésre írásos források. A vármegyeházát, ahol a közjóléti szövetkezet irattára és irodája is volt, a háború folyamán a német, majd az orosz katonaság tartotta megszállva, majd a harcok elcsendesedését követően az épületet orosz katonai kórháznak használták. A szövetkezet irodája és az ott tartott iratanyag jelentős károkat szenvedett, hiszen az iratok 60%-a megsemmisült. A pénztárkönyvek, a naplók, a könyvelési mellékletek, a főkönyvi lapok egy része, valamint a kötelezvények nagy része megrongálódott, vagy eltűnt. Az időben utolsó épen maradt zárszámadás az 1943. évi volt. Az utolsó zárszámadó közgyűlést 1944- június 27-én tartották, és ennek napirendjén a költségvetés, a mérleg- és eredményszámlák megállapítása szerepelt, de jelentés készült az 1943. évi működésről is.32 A 3160/1944- ME. sz. rendelet biztosította, hogy a jutatott ingatlanok tulajdonjogát a szövetkezet - a korábbiaktól eltérően - a juttatásban részesültekre ruházza jelzálog bejegyzése mellett. E lehetőséget megragadva, 1944- szeptember 21-én a Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet igazgatósági ülésén rendelkezett arról, hogy minden jutatott a fenti kikötésekkel birtokosává váljon ingatlanának.33 A front közeledtével a vármegyében mind kevesebb pénz és energia jutott a szociális feladatok ellátására, majd a közvetlen harci cselekmények idején, 1944 decemberétől a közjóléti szövetkezet szüneteltette tevékenységét és csak 1945 májusában kezdte meg azt újra, amikor is első feladata a károk felmérése volt. Az összesítésekből megállapítható, hogy működése alatt 241 házat építtetett és juttatott a rászorulók részére. Ebből a harcok során 89 szenvedett kisebb-nagyobb károsodást. A kihelyezett, de elpusztult állatokról, illetve mezőgazdasági eszközökről nincsenek pontos adataink, azonban nyilvánvaló, hogy a kár itt jóval tetemesebb volt. A háború utáni nehéz gazdasági helyzet rányomta bélyegét a közjóléti szövetkezet tevékenységére is. A szövetkezet részére az 1946-ban és 1947-ben több-kevesebb pénzbeli juttatás érkezett, ám a befolyt bevételek már nem voltak elegendőek a szövetkezet sikeres működéséhez, a szűkösen csordogáló állami támogatások miatt a szervezet tevékenysége mind inkább pangott. 1948-ban került sor a szövetkezetek megszüntetésére. A közjóléti szövetkezetek vagyona 1948. július 16-án az Állami Háziipari Részvénytársaság kezelésébe került, és ezzel a 8 éve működő, feladatát a lehetőségekhez képest jól ellátó szervezet végleg megszűnt létezni. 30 FML KSzir. ]kv„ 1944. május 26. 31 FML KSzir. 1/1945. 32 FML KSzir. 21-702/1946. 33 FML KSzir. Jkv., 1944- szeptember 21. ■ 303 ■
