Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Czetz Balázs: A Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet története, 1940-1948
I 1942 szeptemberében alakult meg a Székesfehérvári Közjóléti Szövetkezet. Az alakuló közgyűlésre szeptember 28-án került sor Farkas Sándor polgármester elnökletével. 16 üzletrészjegyzés történt, és megválasztották all igazgatósági, valamint a két felügyeló'ségi tagot, továbbá elfogadták az alapszabályt is.20 Az 1942:15. te. rendelkezett a zsidók mezó'- és erdőgazdasági ingatlanjairól.21 A 3. § értelmében át kellett engedniük az összes mező- és erdőgazdasági ingatlanjukat, azok alkotórészeit, valamint tartozékait is. Ugyanezen § alapján a lakóházak kivételével elvették a kis- és nagyközségekben levő ingatlanokat. A törvény 5. §-a intézkedett a kártérítések mikéntjéről, ez azonban csak jelképesnek volt tekinthető. A közjóléti szövetkezeteket az 550000/1942-es FM. sz. rendelet érintette,22 amelynek 3. §-a úgy rendelkezett, hogy az átengedésre kötelezett birtokokat a közjóléti szövetkezet kapja meg. Az ingatlanokat az 1940:23. te. 2. §-a23 szerint megfogalmazott célokra lehetett felhasználni, előnyben részesítve a hadiözvegyeket, hadiárvákat, hadirokkantakat és a hadviselt földműveseket. Az átadandó birtokokat a volt tulajdonosok az átadás pillanatáig kötelesek voltak a lehető leggondosabban művelni, mégpedig a gazdálkodás addigi rendjéhez igazodva. így nagy valószínűséggel az elvetett termények gyümölcsét már az új gazda aratta le, a kártérítés összegét pedig „nagyvonalúan” hozzácsapták az átengedés ellenértékéhez. Az 1942. évi zárszámadást 1943. április 8-án ismertették, mikor is a szövetkezet a harmadik rendes évi közgyűlését tartotta.24 Az igazgatóságból kivált Kun Mechtild és dr. Nedeczky Vilmos, helyükbe dr. Kalauz Ferenc árvaszéki elnök és H. Nagy István gazdálkodó léptek A szövetkezet az 1943. évre 1.126.042 pengőt kapott az Országos Nép- és Családvédelmi Alaptól forgótőke kölcsön és 104-790 pengőt gyermekkedvezmény címén. A ciszterci uradalomhoz 40.000 pengő erejéig ebben az évben is kölcsönhöz folyamodtak. Az esztendő végére 549 volt a tagok száma, akik összesen 3793 üzletrészt jegyeztek 7162 pengő értékben. A közjóléti szövetkezet 154 család részére nyújtott kölcsönt, összesen 134-747 pengőt. Ebből 33.000 pengő szolgált házépítési kölcsönre, ezt öt család között osztották fel. 18.000 pengőből négy család részére vásároltak házat. 21 tehenet, hét lovat, hat sertést, 13 juhot és 43 kecskét is juttattak az arra rászorulók részére. A tavasz folyamán 87 ház építése kezdődött meg: Cece-Fíardpusztán 12, Apátszálláson (ma: Baracs) 20, Nagyvenyimen öt, Bodajkon 10, Sőréden öt, Móron 35.25 A korábbi évek gyakorlatával szakítva, az egységes háztípusok mellett új, a helyi viszonyokhoz jobban alkalmazkodó, egyéni igényeket is 20 Megalakították Székesfehérvár város Közjóléti Szövetkezetét. = FN, 1942. szept. 29. 2. p. 21 1942:15. te. A zsidók mezó'- és erdőgazdasági ingatlanairól. http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m =8188 (Megtekintve: 2015. május 5.) 22 A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1942. évi 550000 számú rendelete a zsidók tulajdonában lévő kisebb ingatlanok átengedéséről. = Mrt, 1942. 3. köt. 8088-8096. p. 23 1940:23. te. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról. „2. § (1) Az alap célja a leginkább támogatásra szoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése útján az életviszonyok javítása és a társadalmi kiegyenlítődés elősegítése; továbbá a népesség szaporodásának előmozdítása.” http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8137 (Megtekintve: 2015. május 5.) 24 FVHL, 1943. ápr. 1. 42. p. 25 FML KSzir. XI. 244. sz. n„ 1943. április 4. ■ 301 ■
