Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Czetz Balázs: A Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet története, 1940-1948

az OSZF-hez kiegészítésért, így összesen 208.000 pengőt kapott földvásárlásra és a tanoncotthon létesítésére. A közjóléti szövetkezet a háziipar fejlesztésében is jelentős szerepet vállalt. A vármegyei szociális gondozónő, Kun Metchtild szervezésében több szövő-fonó, gyékényfonó és kukoricacsuhé-feldolgozó tanfolyam indult.14 A közjóléti szövetkezet és az ONCSA tevékenységének jobb megismerésére a vármegye és a város közös elő­adássorozatot szervezett 1941 • október 23. és 25. között. Ezen ismertették a szervezet céljait és a már elvégzett feladatokat.15 Működésének kezdete óta a szövetkezet 1942-ben már a második teljes évet dolgozta végig. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alaptól 617.730 pengőt kapott ellátmányként. Ebből 275.000 pengőt házépítésre, míg 80.000 pengőt házhelyek vá­sárlására fordított, továbbá 10.000 pengőért egy gépkocsit szereztek be. A fennmaradó összeget állatjuttatásra, gazdasági felszerelésekre és dologi kiadásokra költötte. 1942- ben is többletjuttatásban részesült a szövetkezet, miután dr. vitéz Bonczos Miklós államtitkár jóvoltából 220.000 pengős pótellátmányt kapott Pusztaszabolcs község­ben családi házak felépítésére, 85.000 pengőt pedig Vál községben, az úgynevezett Burgundiás gödörben lévő házak áttelepítésére, amely terület talajcsuszamlás miatt vált veszélyessé. Az év során csak a pusztaszabolcsi építkezés indult meg: 15 ház ké­szült el, további 15 ház munkálatai pedig megkezdődtek. Ercsiben 11 ház, Előszálláson 20 ház, Martonvásáron 10 ház és szórványosan a vármegyében 10 ház épült fel 1942- ben.16 A Fejér Megyei Cukorgyár 70.000 pengős kölcsönének köszönhetően Ercsiben további 10 ház építését kezdték meg, és az összeg törlesztését az 1943-as költségvetésbe építették be. A szövetkezet Cece-Hardpusztán vásárolt nagyobb földingatlant, ame­lyet 39 család részére juttatott, egyenként 13.000 négyszögöl17 nagyságban. A legelőt, a rétet és erdőt közös használatra kapták a családok. A gazdálkodáshoz elengedhetetle­nül szükséges szerszámokat, állatokat és vetőmagot is a közjóléti szövetkezet biztosítot­ta. 12 család részére, akik házzal nem rendelkeztek, és tervbe vették lakóházak felépí­tését is. Az OSZF külön ellátmányt biztosított a budapesti tanoncház tataroztatására, amely el is készült, továbbá felépíttették az akkor már kötelező óvóhelyet is. A belső berendezések cseréjére 4200 pengőt költöttek. A ház- és földjuttatások mellett az állatjuttatások voltak a legjelentősebbek. Az év folyamán tehenet kapott 25 család, lovat 10 család, kecskét pedig 20 család. A szövetkezet irodája is kibővült, így már öt helyiségben folyt a munka.18 1942-ben intenzív kampány vette kezdetét a selyemhernyó-tenyésztés elterjesztése érdekében. A leadás után járó összeg mellett a vállalkozás e formáját azzal igyekeztek vonzóvá ten­ni, hogy a legtöbbet teljesítő tenyésztők között 1000 pengő jutalmat terveztek kiosz­tani. A selyemre a háborús gazdálkodásnak volt szüksége, főleg ejtőernyők készültek belőle. A sajtóban a hazafiasság mellett a jó kereseti lehetőséget is hangsúlyozták.19 14 FML Alisp. Ein. ir. Jel., 1941. 69. p. 15 Előadássorozat a Nép és Családvédelmi Alap célkitűzéseiről. = Székesfehérvári Friss Újság, 1941. okt. 18.2. p. 16 ONCSA házakat ad át a vármegye a szegény, sokgyermekes családoknak. = FN, 1942. jún. 19. 3. p. 17 Területmérték: 1 bécsi négyszögöl = 3,5966 m2. Bogdán, 1990. 37., 407-408., 585. p. 18 FML Alisp. Ein. ir. Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1942. évről (továbbiakban: Jel., 1942.) Székesfehérvár, 1943. 51. p. 19 Magas jutalmat tűzött ki a város a selyemtenyésztők részére. = FN, 1942. máj. 5. 3. p. * 300 ■

Next

/
Thumbnails
Contents