Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Czetz Balázs: A Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet története, 1940-1948

származó ínségjárulék maradványa, amely 150.000 pengőt tett ki.8 Az 1941. év anyagi ellátottság terén jól indult, azonban a természet felborította a közjóléti szövetkezet terveit. Tavasszal a vármegye keleti felét ismét árvíz sújtotta, sokkal nagyobb veszteségeket okozva, mint 1940-ben. A vármegyében több mint 1000 ház sérült meg: jórészük összedőlt vagy helyrehozhatatlan károkat szenvedett.9 Abán 34, Cecén 63, Előszálláson 25, Vajtán 60, Sárbogárdon 33, Szolgaegyházán (ma: Szabadegyháza) 14, Ercsiben négy ház omlott össze.10 11 Bár a károk nyilvánvaló feladatokat róttak a közjóléti szövetkezetre, az mégis igyekezett magát tartani eredeti terveihez. Sárbogárdon még 1940-ben elhatározták egy kenderáztató felépítését, amelynek részleteit tisztázandó Mészöly Károly másodfőjegyző áprilisban a településre utazott.11 Az árvízkár sújtotta vidék helyreállítására az OSZF-en keresztül a vármegye 900.000 pengő kölcsönben, illetve 100.000 pengő vissza nem térítendő juttatásban részesült. Az összeget mintegy 2700 család között osztották fel, amelynek lebonyolítása szintén a közjóléti szövetkezet feladata volt.12 E megnövekedett feladatok új főállású alkalmazottak foglalkoztatását tették szükségessé. Míg 1941 májusáig csak egy tisztviselő, az ügyvezető igazgató dolgozott főállásban a szövetkezetnél, addig 1941. október 1-jéig már három szociális gondozónőt, egy ügykezelő tisztviselőt, egy könyvelőt és egy kisegítő tisztviselőt alkalmaztak. A Fejér Megyei Közjóléti Szövetkezet az 1941. évi munkaprogram értelmében 81 kertes ház felépítését tervezte; ebből az év végére 70 teljes egészében felépült, a maradék 11 háznál pedig csak a vakolási munkák húzódtak át a következő évre. A szövetkezet mintegy 57 családot juttatott földhöz, kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatás segítségével. A folyamatos áremelkedés hatására, valamint a már jelentkező háborús hiányok miatt az állatjuttatás a tervezettnél kisebb mértékben valósult meg: mintegy 50 családot részesítettek háztatarozási és kiházasítási kölcsönben, valamint állatjuttatásban. Ebben az évben vásárolta meg 38.000 pengőért a szövetkezet Budapesten a IX. kerület, Albert út 90. szám alatt álló házat is, amelyet tanoncotthon céljaira akart használni. Itt a Fejér vármegyei illetőségű nagycsaládok fiúgyermekei közül az arra érdemeseket és hajlandókat a vármegye területén szükséges iparágakban tanoncként helyezték el, és részükre szállást biztosítottak. Az alispán szándéka szerint a frissen végzett iparosok a megyébe visszatérve enyhítették volna a szakemberhiányt. 170.000 pengőért 407 kataszteri hold13 földingatlant is vásároltak, amelyet feles bérletbe adtak ki. A tervek szerint 1942-től 40 nagycsalád kapott volna lehetőséget kisbéried alapon használni azokat. Az ilyen mértékű beruházásokat már nem fedezte az éves költségvetés, ezért az alispán két ízben fordult

8 FML Alisp. Ein. ir. Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1941. évről, (továbbiakban: Jel, 1941.) Székesfehérvár, 1942. 66. p.

9 Fejér megyében is megindult a gyűjtés az árvízkárosultak részére. = Fejérmegyei Napló (továbbiakban: FN), 1941. márc. 4. 2. p.

10 Az árvízveszély végleges megoldásáról beszélt az alispán a vármegye törvényhatósági bizottságának mai ülésén. = FN, 1941-febr. 11. l.p.

11 Kenderáztatót épít Sárbogárd község a Közjóléti Szövetkezet segélyével. = FN, 1941. ápr. 21. l.p.

12 FML Alisp. Ein. ir. Jel., 1941. 67. p.

1? Területmérték. 1 katasztrális hold = 5754-642 m2. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874- Bp., 1990. (továbbiakban: Bogdán, 1990.) 317- p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. IV. Levéltártan és történeti forrástudományok; 6.)

■ 299 ■