Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Czetz Balázs: A Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet története, 1940-1948
Az alakuló közgyűlés feladata volt az alapszabály-tervezet megvitatása is. A tervezet hat fejezetből és 44 §-ból állt.3 Az alakuló közgyűlésen több módosító javaslat érkezett az alapszabályt illetően. Az üzletrész értékét 2 aranypengőben határozták meg, amelyet a belépéstől számított 30 napon belül kellett befizetni. 3 évre választották meg az igazgatóságot, amelynek tagjai dr. Thaisz Andor, dr. Huzella Lajos, dr. Róbert Lajos, dr. Jeszenszky Andor, Szeöke Géza, dr. Prettenhoffer Zoltán, dr. Kerék Mihály, Esterházy Lajos gróf, Csikós Andor és dr. Kerekes Zsigmond lettek. Emellett sor került a felügyelő bizottság megválasztására, és abban Jankovich Miklós főispán, dr. Szüts Gedeon vármegyei tiszti főügyész, Péter László, EL Kovách Gyula és Körbei Henrik kaptak helyet. A cégbíróság a frissen alakult szövetkezet alapszabályában több módosítást írt elő, ezért véglegesített formában csak az év végére kapták meg a jóváhagyott szabályokat.4 5 A közjóléti szövetkezet alaptőkéjét az alakulás esztendejében az 1939. évi ínségadó adta, amelyből az alispán 38.300 pengőt utalt ki felhasználás céljára. Ebből az összegből a szövetkezet 9800 pengőt állatok vásárlására, további 21.500 pengőt házépítésre, illetve házjavításra fordított. A mezőgazdaságból élő családok részére 2123 pengő értékben vásároltak gabonát. A közjóléti szövetkezet segítségével Ercsiben és Bicskén gyümölcsaszaló épült, amelyet a környék gyümölcstermelő gazdái használhattak.3 A fennmaradó összeget már csak 1941-ben költötték el. A vármegyét 1940-ben árvíz sújtotta, amelynek során nem kevesebb mint 30 község szenvedett károkat. A legnagyobb veszedelem Adony, Diósd, Érd, Százhalombatta és Tárnok közelében volt. A megrongálódott épületeket a közjóléti szövetkezet közreműködésével az Árvízvédelmi Kormánybiztos által kiutalt 433.394 pengőből újították fel. Fejér Vármegye Közjóléti Szövetkezete az elhúzódó cégbírósági bejegyzés miatt, illetve az 1941. április 28-án kihirdetett 3500/1941. ME. sz. rendelet6 okán csak rövid ideig működött a megalakuláskor elfogadott alapszabály szerint. A rendelet 15. §-a értelmében ugyanis egységesíteni kellett a már működő szövetkezetek alapszabályait, és ezt elősegítendő, 1941. július 22-én alapszabályminta jelent meg. A vármegyei szövetkezet természetesen elfogadta az új alapszabályokat, és a közgyűlés 1941. november 29-én megszavazta azokat. Kisebb változtatásokkal a szövetkezet megszűnéséig ez alapján működött a szervezet. Fejér Vármegye Közjóléti Szövetkezetének alapszabálya szinte teljes egészében megegyezett a 700/1941- BM. sz. rendeletben közölt mintaszabályzattal; igaz, az attól való eltérésnek nem is volt meg a lehetősége.7 1941-ben a közjóléti szövetkezet teljes költségvetéssel, és elkészített üzleti tervvel vághatott neki feladatai ellátásának. Az ONCSA ellátmányát az Országos Szociális Felügyelőség (OSZF) osztotta fel törvényhatóságonként, amelyből Fejér vármegye 420.000 pengőt kapott. Ehhez kiegészítésként járult az 1939-ből és 1940-ból 3 Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára (továbbiakban: FML) Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai (továbbiakban: KSzir.) XI. 244. sz. n., 1940. május 14. 4 FML Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város főispánjának iratai. Általános iratok 258/1940. 5 FML Fejér vármegye alispánjának iratai. Elnöki iratok (továbbiakban: Alisp. Ein. ir). Alispáni jelentések, 1919-1950. 605-636. p. 6 A m. kir. minisztérium 1941. évi 3500 ME számú rendelete a közjóléti szövetkezetekről. = Magyarországi rendeletek tára (továbbiakban: Mrt), 1941. 2. köt. 1114-1118. p. 7 FML KSzir. 1017/1947. ■ 298 ■
