Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Czetz Balázs: A Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet története, 1940-1948
[ A FEJÉR VÁRMEGYEI KÖZJÓLÉTI SZÖVETKEZET TÖRTÉNETE, 1940-1948 a Czetz Balázs A szegénység kérdése a magyar társadalom súlyos problémái közé tartozott a kiegyezéstől egészen a 2. világháborúig. Az iparosodás és a hozzákapcsolódó urbanizáció jelentős mértékben növelte a nincstelenek számát. A szegénység nem volt ismeretlen fogalom a történelmi Magyarország területén, ahol a háborúk, a járványok, az éhínségek generációkat taszítottak a legnyomorúságosabb körülmények közé.1 A 2. világháború kitörésével fokozott terhek nehezedtek az ország lakosságára, különösen a mezőgazdaságból élőkre. E problémát a kormányzat felismerte, és a lehetőségekhez képest megpróbálta kezelni is. Első lépésként az 1940:23. tc-kel létrehozták az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot (ONCSA), amelynek feladatává tették - többek között - a közjóléti szövetkezetek támogatását is. A közjóléti szövetkezet alapvető célkitűzéseinek megfelelően, nem a passzív segélyezést tekintette a szociális gondok megoldásának, munkaalkalmak teremtését vagy megélhetést biztosító haszonállatok juttatását szorgalmazta. A támogatásoknak számos módja létezett: szarvasmarha, sertés, kecske, nyúl, liba, sőt méhek kihelyezésére is sor került, a selyemhernyó-tenyésztőket pedig pénzzel támogatták. A legfontosabb azonban mégis a föld- illetve házjuttatás volt. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló törvénycikkely ugyan nem tette kötelezővé minden törvényhatóságban a szövetkezetek felállítását, de ajánlotta azt. Ennek hatására Thaisz Andor, Fejér vármegye alispánja már 1940-ben rendelkezett a vármegyei szövetkezet létrehozásáról. Az első közleményt május 2-án „Fejér Vármegye Hivatalos Lapja” jelentette meg a szövetkezetről. Ebből kiderült, hogy Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának április 29-én tartott közgyűlésén - a kisgyűlés javaslatára - tudomásul vették a közjóléti szövetkezet felállításának tervét, valamint az alispán felhatalmazást kapott 5000 pengő értékű üzletrész jegyzésére.1 2 A szövetkezet megalapítására 1940. május 14-én délelőtt 10 órakor került sor a vár- megyeháza közgyűlési termében. Dr. Thaisz Andor alispán a törvényhatóság nevében mint alapító tag szerepelt, összesen 2500 üzletrésszel. Az alapító tagok között találjuk még Esterházy László grófot 20 üzletrésszel, Zichy György grófot 10 üzletrésszel, valamint további 44 főt, akik minimum egy-egy üzletrészt jegyeztek. A vármegyei közjóléti szövetkezet összesen 52 taggal és 3231 üzletrésszel alakult meg. 1 Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól a második világháborúig. Bp., 1998. 317-318. p. 2 Fejér Vármegye Hivatalos Lapja (továbbiakban: FVHL), 1940. máj. 91. p. ■ 297 ■
