Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Molnár András: Egy zalai néptanító történelmi emlékei. Bősze József tartalékos hadnagy fényképei az észak-erdélyi bevonulásról
A legénységet laktanyaépületekben, a tiszteket magánházaknál szállásolták el. A következő napok - a szokásos kivonulás és kiképzés mellett - Horthy Miklós kormányzó fogadására való felkészüléssel teltek. Szeptember 15-én a kormányzó részvételével nagyszabású díszbevonulást tartottak Kolozsvárott. A magyar honvédség korszerűnek számító fegyvereit is felvonultató katonai parádét a 9. önálló gyalogdandár zalai alakulatai nyitották meg. A 47/III. zászlóalj honvédjei az elsők között vonultak el díszmenetben a kormányzói tribün előtt.11 (A 6. és 7. számú kép a 47/III. zászlóalj kolozsvári díszmenetét ábrázolja. A 6. számú képen jobbról az első Breuer Pál őrnagy, zászlóaljparancsnok, a harmadik pedig Bősze József tartalékos hadnagy.) A zalai alakulatok ezután alig 2 hetet töltöttek Kolozsvárott. „... a jó koszt mellé sok virágot, csókot kaptunk az ottani magyaroktól ...”11 12 - emlékezett később e napokra dr. Pais János tartalékos hadnagy. (Ez idő alatt, valamikor 1940 szeptemberének második felében, a kolozsvári Mátyás-szobornál készíttették a 47/III. zászlóalj tisztikaráról egy helybeli fényképésszel az észak-erdélyi bevonulás emlékére a 8. és 9. számú képet. Előbbi képen elöl jobbról a harmadik, utóbbin pedig balról a hatodik Bősze József tartalékos hadnagy.) A zalaegerszegi honvédek kolozsvári tartózkodásának egyik legemlékezetesebb epizódja a Kolozsvári Atlétikai Club labdarúgói és a zalai honvédek válogatottja között szeptember 22-én lezajlott, 5:2-re végződött barátságos futballmérkőzés volt. A nagyszabású sportrendezvényt a 47/III. zászlóalj erdélyi származású, korábban Kolozsvárott diákoskodó parancsnoka, Breuer Pál őrnagy szervezte, aki ünnepi beszédben köszöntötte a helyi magyar labdarúgókat, és a zalai honvédek nevében egy nagyméretű nemzetiszínű lobogót ajándékozott a kolozsvári futballklubnak.13 Mivel a visszakapott terület birtokbavétele után a magyar haderőnek csak kisebb része maradt az észak-erdélyi és székelyföldi területeken, 1940 szeptemberének utolsó hetében a 9. önálló gyalogdandár zalai alakulatai is visszatérhettek békehelyőrségeikbe. A 47/III. zászlóalj szeptember 29. körül rakodott be a kolozsvári pályaudvaron. Az alakulat vasúti szerelvénye október 1-jén éjjel, zuhogó esőben futott be a zalaegerszegi pályaudvarra, ahol a hozzátartozók, valamint a város polgárai lelkes ünneplésben részesítették az észak-erdélyi bevonulásból hazatért zalaegerszegi honvédeket.14 11 Péchy György fényképalbuma, 1938-1944. „1940 Erdély” 14-17. p. Képmagyarázatok. Ifjabb Péchy György tulajdonában, Budapesten, (továbbiakban: Péchy György fényképalbuma, 1940.); HL Tgy. 3184- 27. p.; Pais, 1999. 61. p.; Zalai^ honvédeknek jutott az a dicsőség, hogy elsőnek léphettek el kormányzónk előtt Kolozsváron. = ZMÉ, 1940. szept. 17. 1. p. 12 Pais, 1999. 61. p. 13 Zalai honvédek futballmérkőzése Kolozsváron. = ZK, 1940. szept. 26. 4,. p.; Zalai honvédek lélekemelő ünnepség keretében footballmérkőzést rendeztek Kolozsváron. = ZMÉ, 1940. szept. 26. 3. p.; Breuer Pál: Osztályidegen voltam. Korrajz vagy családtörténet? Pécs, 2012. 54. p. 14 HL Tgy. 3184. 27. p.; Péchy György fényképalbuma, 1940. 17-20. p.; Megjöttek a negyvenhetesek is... = ZME, 1940. okt. 2. 2. p. ■ 296 ■
