Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Szögi László: Somogy vármegye peregrinusai, 1265-1918
I 21. Bálványos 6 6 22. Pusztakovácsi 6 6 23. Kistamási, Nemeske 6 6 24. Vése 6 6 25. Mesztegnyő 4 1 5 26. Balatonboglár 5 5 27. Iharosberény 5 5 28. Karád 5 5 29. Szülök 5 5 30. Városhídvég 5 5 31. Vízvár __________________5 5 5. táblázat A Somogy vármegyei települések sorrendje az 5 főnél több külföldi beiratkozó esetében, 1265-1918 A DIÁKOK NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELE AZ ÚJKORBAN A kutatás során használt egyetemi és akadémiai forrásokban általában feljegyeztek valamilyen adatot a hallgatók származásáról, földrajzi vagy nemzeti hovatartozásáról. A 19. század első fele az, amely az ilyen információkban szegényes. A század második felében már nagyon sok helyen megadják az anyanyelvet, amely releváns a nemzetiség megállapításában. A nemzetiségi hovatartozás vizsgálatához azonban a másodlagos adatok is sokat segíthetnek. Ezek többek között a vallás és a származási hely közötti kapcsolat, az apa foglalkozása, vagy éppen a névalak, ha az meghatározott területhez köthető. A 19. század közepéig még nagyon ritka a névmagyarosítás, tehát a névalakból is lehet, kellő óvatossággal következtetéseket levonni. Természetesen ezek a másodlagos adatok nem adnak teljesen hiteles és releváns képet a peregrinusok nemzetiségéről, de elegendőek bizonyos tendenciák megállapításához. Ez pedig azért nagyon fontos, mert a 19. században a nemzetiségi hovatartozás már felülírja a felekezetiséget és egyre inkább kiemelkedően fontos szemponttá kezd válni. nemzetiség 1526-1800 [főj 1801-1918 [fő] együtt [fő] [%1 magyar 49 286 335 50,22 zsidó202 202 30,28 német 9 88 97 14,54 horvát 5 9 14 2,09 szlovák 3 5 8 U9 olasz3 3 0,44 cseh2 2 0,29 francia1 1 0,14 ismeretlen 2 3 5 0,74 együtt 68 599 667 100,00 6. táblázat A Somogy vármegyei peregrinusok valószínűsíthető nemzetiségi összetétele, 1526-1918 ■ 27 ■
