Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Szögi László: Somogy vármegye peregrinusai, 1265-1918
Somogy vármegye nemzetiségi szempontból hazai viszonylatban meglehetó'sen homogén képet mutatott. A peregrinusok fele bizonyosan magyar nemzetiségű volt, ami jóval alacsonyabb vármegyei képviseletüknél. A somogyi zsidóság a 19. század első felében még csak 12 diákot küldött külföldre, majd a század második felében 109-et. Összességében képviseletüknél jóval többet, még az országos átlagnál is, de ez megfelelt a korszak tendenciáinak. A helyi németajkú lakosság 15%-kal képviseltette magát a peregrinációban, meg kell azonban jegyeznünk, hogy az asszimiláció a század második felében már igen erősen működött mind a helyi zsidóság, mind a németség körében. A HALLGATÓK TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉSE A peregrináció-kutatás mindig fontos kérdése, hogy a külföldre eljutó diákok milyen társadalmi rétegekből származtak, másként szólva: milyen a társadalmi összetételük. 1800 előtt sajnálatosan erről keveset tudunk, mert a nemességhez vagy éppen az arisztokráciához való tartozást sokszor feljegyezték az anyakönyvek, de a legtöbb diák származásáról nem áll rendelkezésünkre elégséges adat. Az életrajzok és a karrierpályák feltárásával az eddigi képet tovább lehet árnyalni, de ez már a helytörténeti kutatásra váró feladat. 1800 előtt mindössze annyit tudunk a diákok társadalmi rétegződéséről, mint amit az alábbi táblázatban látunk. Ebből messzemenő következtetéseket nem lehet és nem is érdemes levonni. társadalmi csoport [fó] liber baro 1 praenobilis 2 nobilis 10 civis 2 pauper 1 plebeius 2 összesen 18 nincs adat 50 7.táblázat A Somogy vármegyei peregrinusok társadalmi összetétele, 1526-1800 A 8. számú táblázatban már a 19. századi peregrinusok társadalmi tagolódásának adatait közöljük. A korábbi korszakkal ellentétben itt már a beiratkozások 80%-ában rendelkezésre áll a szülő vagy a gyám foglalkozásának megnevezése. Ennek alapján már sokkal bátrabban tudunk következtetéseket levonni. 1. helyen a kereskedőcsaládok gyermekei állnak közel 19%-os képviselettel. 12 fő kivételével e diákok zsidó családból származtak, és elsősorban orvosi, sebészeti és jogi tanulmányokat folytattak. Másodikként, 16%-kal a vármegye peregrinusai között a birtokos családból származók következtek. Nemesnek csak kilencen nevezik a szülőket, a legtöbben a német egyetemeken a „Gutsbesitzer” vagy a „Grundbesitzer” megjelöléssel határozzák meg apjuk társadalmi állását. E diákok többsége jogi, mérnöki, illetőleg mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, és közel 50%-uk német és svájci egyetemeken tanult. A 3. helyen 13%-os képviselettel a hivatalnoki családokból érkezett diákok állnak, és ez megfelelt ■ 28 ■
